Télen is nőhet a ház fala

A modern kerámia tégla nem elég erős? Nem kell minden városi legendát elhinni: a Lakáskultúra magazin összegyűjtötte a leggyakoribb tévhiteket a falazásról, úgyhogy aki csak késő ősszel tudná elkezdeni az építkezést megnyugodhat: nem kell tavaszig várnia, hogy nőjenek a falak. 

1. Először is, általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámia téglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. 

2. Az is sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak. Valójában azonban a kerámia tégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas. A kerámiatéglákból többb emberöltőnyire szóló, tartós házakat lehet építeni. 

3. Gyakran elhangzó állítás az is, hogy a téglák, és így a falazat az épülő lakás egyik legkomolyabb költségeleme. Kétségtelen; a falazás az építkezések egyik leglátványosabb szakasza, ám ennek ellenére ez a vélemény csak egy városi legenda. A falazat – a tetővel kiegészülve – ugyan alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, ám a ház teljes költségvetésének alig nyolc-tíz százalékát teszik ki. 

4. A szintén egyik leggyakoribb tévhit, hogy nem szabad télen építkezni. Bár építtetők tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdik meg, ha megjön a jó idő, miután falazni csak plusz öt Celsius fok felett lehet, a fejlett csiszolt kerámia téglás falazási technológiája révén azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. A habarcsos megoldásoknál ugyan megszokott volt, hogy a megfelelő kötés érdekében szükséges a plusz öt Celsius fok, ám a ragasztóhabos kötések esetében a munka akár mínusz öt Celsius fok környezeti hőmérsékletig elvégezhető.