Az Alzheimer-kór kapcsolatban áll az epilepsziával

Az Alzheimer-kór, mint megnevezés baljósan cseng és érthető módon. Ugyanis utal arra a szellemi hanyatlásra – azaz a gondolkodási képességek gyengülésére, elvesztésére –, ami egyre több embert érint világszerte. Ezeket a képességeket számos idegrendszeri betegség károsíthatja. Közülük a legismertebb a bevezetőben említett Alzheimer-kór. Ez az egészségkárosodás ugyanakkor kapcsolatban áll az epilepsziával.

Igazolható a kétirányú kapcsolat

Ezt a kapcsolatot hazai kutatók tíz évvel ezelőtt kezdték vizsgálni. A Magyar Tudományos Akadémia nemrég napvilágot látott közleményében az olvasható, hogy egy kutatócsoport igazolta a két betegség között lévő erős és kétirányú kapcsolatot. Azaz, kiderült, hogy az Alzheimer-betegek körében gyakoribb az epilepszia, illetve az időskorban megjelenő, ismeretlen eredetű epilepszia sokszor a kezdődő Alzheimer-kór jele.

A kutatócsoport szekszárdi származású neurológus irányításával végzi munkáját. Dr. Horváth András Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet részeként működő Neurokognitív Kutatási Központ vezetője 1988-ban született vármegyénk székhelyén. A Garay János Gimnáziumban 2007-ben tett érettségit, ezután a fővárosban, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Édesapja – prof. dr. Horváth Béla – ugyancsak ismert személyiség, főképp József Attila munkásságát tanulmányozó irodalomtörténész, egyetemi tanár, a PTE KPVK volt dékánja.

Az Alzheimer-kór és a gyógyszerek

– Az állatkísérletekből származó adatok arra engedtek következtetni, hogy az Alzheimer-kórnak vannak genetikai modelljei – mondta el lapunknak dr. Horváth András Attila. – Ezeknél az állatoknál, patkányoknál és egereknél, nagyon gyakran jelentkezett epilepsziás roham.  Mindezek után azt vizsgáltuk, hogy az emberekre vonatkozóan is létezhet-e hasonló összefüggés? A kérdésre igennel felelhetünk.

Az elmúlt tíz évben egyre több információ, adat gyarapította ezt a témakört. Köznapi nyelvezettel fogalmazva a lényeg a következő: az emberi agyban lévő egyensúlyi állapotot  jelentősen meghatározza az a tényező, hogy mennyire aktívak,  avagy mennyire gátoltak egyes agyi területek. Ha bármi úgymond bántja az idegsejteket, avagy az agyszövetet, akkor az egyensúly hajlamos eltolódni egy feszített állapotba. Ez a változás indíthat be egy olyan, körforgás-szerű folyamatot, aminek következtében különböző, igen kedvezőtlen tünetek jelentkezhetnek. Jómagam – munkatársaimmal együtt – azzal foglalkozom, hogy miként lehet ezt az ördögi kört egyrészt jól kiismerni, másrészt pedig megszakítani.

A megnyugtató megoldás milliók számára hozna állapotjavulást. Az agykutató ugyanakkor kijelentette, hogy a gyors és teljes gyógyulást hozó áttörés még várat magára. Ugyanakkor bizonyos idegrendszeri megbetegedések kezelése koktélszerű kombinációval, azaz több útvonalon zajló, gyógyszeres befolyásolással már 2021 óta sikereket mutat. Ez a megállapítás az Alzheimer-kórra is érvényes. Dr. Horváth András Attila hozzátette azt is, hogy ez ügyben jelenleg is számos, reményekre jogosító vizsgálat zajlik, illetve vár értékelésre. Maga is folytat gyógyszer kutatást, s bízik abban, hogy az általa kifejlesztett hatóanyag hathatós eleme lesz a kezelésekben alkalmazott koktél módszernek.