A páradús idő miatt a lisztharmat támad, most kell permetezni

Virágzás előtt tíz nappal a megye két szőlőtermő vidékén szép a szőlő. A napokban szinte mindenhol hullott pár milliméternyi eső, ami leginkább csak a port verte el, de arra elég, hogy a párás, meleg időben a lisztharmatnak tápot adjon. A gombabetegség tünetei fokozatosan jelentek meg a borvidék ültetvényein. Egyre több a lisztharmatos levél. A peronoszpóra jeleit egyelőre nem észlelték, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agárszakmérnök. 

A viszonylag kevés csapadék, a tizennyolc fokos átlagú napi középhőmérséklet, a száraz, napközben meleg idő a lisztharmatot segíti elő. Ugyanakkor rajzik a tarka szőlőmoly, jelen van a gubacsatka is a szőlőben. Azokon az ültetvényeken, ahol a terület fekvése miatt nem olyan ütemben nőttek a szőlőhajtások, mint ott, ahol meleg, naposabb az idő, ott a moly és az atkafertőzés is jelentős. 

Vesztergombi Csaba szekszárdi szőlőtermelő és borász elmondta, náluk eddig egy permetezésen vannak túl, lisztharmat ellen védekeznek. Úgy látta, egyelőre nincs gond az ültetvénnyel, de folyamatosan figyelik a szőlőt. 

Április közepén fakadt idén a szőlő, mondta dr. Füzi István agrárszakmérnök. Május közepére egy átlagos évben 220 milliméternyi csapadék lehullott már, idén ennek csak a fele. Nagy a szárazság, az északról érkező ciklonokból kevés eső jut Tolna megyére. Igaz az is, hogy a lisztharmatfertőzéshez nem kell sok csapadék, tette hozzá. 

Dr. Gabi Géza úgy számolta, június 4–5. körül virágzik idén a szőlő, ami az átlagosnál későbbre esik. Ebben az időszakban a legérzékenyebb a betegségekre a növény, ugyanakkor a permetezéseket úgy célszerű időzíteni, hogy azok vagy virágzás előtt, vagy után történjenek. 

A meleg időben gyorsan nőnek a hajtások is, a zöldmunkát is ideje elkezdeni. A szőlőültetvény sok kézimunkát igényel. A metszés után a zöldmunkázás, hajtásbefűzések, fürtválogatások és részben a szüret is mind-mind munkáskezet igényelnek. A baj az, hogy kevés van belőlük. Az általunk megkérdezett termelők elmondták, ezerforintos óradíjért sem jönnek szőlőmunkára az emberek, pedig ez nem igényel különösebb szakértelmet.

A kevés jelentkező között is a többség idős ember, akik korábban hozzászoktak az idénymunkához és egyelőre még kitartanak. Régebben a nyári szünidőben középiskolás-korú diákokat még rá lehetett venni a munkára, az elmúlt pár évben viszont már ebből a korosztályból nem volt jelentkező. Egy-egy brigád van még a megyében akik szőlőmunkásként dolgoznak, de nekik viszont annyi megrendelésük van, hogy még a fele munkát sem tudják elvégezni.