Nő a fű, legelhet végre a jószág

Végre legelhetnek a legelőkön az állatok, esett annyi eső és meleg is van, így jól megindult a fű növekedése. A legeltetéssel spórolni tudnak a gazdák a méregdrága takarmányon. 

– A marhák és a juhok is kint vannak a legelőkön – mondta Tóth Béla bátaszéki állattartó. – A munkákkal el vagyunk kicsit maradva, még nem vágtuk le az első lucernát, noha más években ilyenkor már bálákban állt – tette hozzá. – Nagyon drága lett a takarmány, például a báránytáp kilója tavaly még 4 ezer, idén 8 ezer forintba kerül. Az állattartók többsége megfelezi az állományát, mert hiába lett magasabb az élő állat felvásárlási ára, ez sem kompenzálja a takarmány árát, ami hetente tovább emelkedik. 

– Amikor még a falusi háztartásokban neveltek egy-egy tehenet, néhány birkát, sertést, valamint nyulat, tyúkot is tartottak, akkor a településhez tartozó közös legelőn őrizték az állatokat. Akkor tartották azt a hagyományt a gazdák, hogy Szent György napján kihajtották az állatokat a legelőre, majd ősszel behajtották az istállóba. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, ma már a falvakhoz tartozó közös legelő sincs meg, és vidéken sem jellemző a sertéstartás. Sokba kerül, sok vele a munka, szaga van – mondta Horváth Péter bonyhádi állattartó. 

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a megyében. A statisztikai hivatal adatai szerint decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén áll a megye. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2016-ban 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartottak nyilván, négy évvel korábban 31 ezer darabot. 

Egy átlagos évben május elején csordába állítják az állatokat, ami azt jelenti, hogy a megfelelő teheneket a borjaikkal összepárosítva a legelőre eresztik, és egyben sor kerül az állatok féregtelenítő kezelésére is, amit ősszel megismételnek, mondta Bognár Péter fiatal gazdálkodó, akinek a családjával együtt Felsőnána mellett Rudolfmajorban vannak állataik, köztük juhok és szarvasmarhák. A napokban bejárták a területüket, ellenőrizték a gyep minőségét, szerencsére az elmúlt hetekben hullott eső sokat javított a korábbi helyzeten. Az első és az utolsó lekaszált lucernából szenázst készítenek, a többit szénaként etetik meg az állatokkal, mondta Bognár Péter.

Juhászatokban kapnak helyet a kecskék is 
A széna kaszálása, bálázása nagyon fontos munka az állattartók számára, hiszen az állatok éves takarmányának egy részét gyűjtik be a nyáron. Vannak időszakok, amikor napi 12–14 órát dolgoznak egyhuzamban az állattartó gazdák.

Hogy megéri-e ennyit dolgozni? A kérdésre Bognár Péter azt felelte, aki ebbe született bele, az ezen nem is gondolkodik. Valóban sok a munka, de a különböző támogatásokkal – az ökológiai támogatást is elnyerték a legelőikkel – összességében megéri gazdálkodni. Az elmúlt évben a bárányok felvásárlási ára is emelkedett. Aki szívvel-lélekkel teszi a dolgát, az nem fizet rá, de érteni kell hozzá. 

A megyében a juhászatokban kap helyet a kecske, van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb számban. A kecsketejnek nincs kvótája, így korlátlanul adható el az unióban. A kecsketej minősége kiváló, nagy a tápértéke, magas a kalciumtartalma. Megéri vele foglalkozni. Ötven kecske, ha fejik és a tejét feldolgozzák, már eltarthat egy családot.