Egy alkalmazás segítségével a világ másik feléből is irányítható egy gazdaság

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség együttműködésében megvalósuló, precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetésének és elterjesztésének elősegítését támogató, idén április 1-jén indult pályázat legfrissebb eredményeiről számoltak be a helyi gazdálkodóknak, mezőgazdasági szakemberek részére szervezett gazdafórumon csütörtökön, a Dunapataj melletti Bakodpusztán.

– A Közép-dunamenti Kiemelt Térség agrárszektor fejlesztése című projekt 99 településen segíti a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetését. Ennek keretében a MATE parnereivel együtt, egyetemi tudásbázisra építve innovatív megoldási javaslatokkal és képzésekkel kívánja támogatni a helyben működő gazdálkodókat, a bővülő infrastrukturális kapacitásokra támaszkodva pedig új befektetéseket szeretne a térségbe vonzani – hangzott el a csütörtöki fórumon.

A mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben jelentős kihívásokkal szembesült, amely az utolsó években tovább súlyosbodott. A nehézségek tulajdonképpen lehetőségek is egyben, amelyek megtanították nekünk azt, hogy az agráriumra vigyázni kell, hiszen nagy szükségünk van rá. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a lét a tét – mondta köszöntőjében az eseménynek helyt adó Dunapataj polgármestere. Dusnoki Csaba szerint a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart az elkövetkező időszakban is az orosz-ukrán háború, az élelemiszerbiztonsági kihívások, az aszály, a magas energia árak, az elszálló finanszírozási költségek határozzák majd meg és akár a mindennapi betevő asztalra kerülése is bizonytalanná válhat. Ezért a legfontosabb cél a mezőgazdaság modernizációja és válságállóvá tétele. Az agráriumot egy megfiatalodó, megerősödő, versenyképes és környezettudatos ágazattá kell formálnunk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságban a legkorszerűbb technikákat alkalmazzhassák  – fogalmazott a polgármester, aki a fejlesztés legfontosabb elemeként a digitalizációt emelte ki.

– A mezőgazdaság élelmiszert termel és az emberek azt fogyasztják, de sajnálatos módon ezt sokan elfelejtik. Akkor veszik észre, amikor az orosz-ukrán háború vagy egy időjárási szempontból nagyon rossz mezőgadasági év hatását – esetleg mint idén, a kettőt egyszerre – megérzik – mondta Font Sándor a térség országgyűlési képviselője kiemelve az ágazat jelentőségét. A képviselő beszélt az utóbbi évtizedekben végbemenő ugrásszerűen fejlődő digitalizációról, annak szerepéről a mezőgazdaságban. – Mindazok a fejlesztések, amelyeknek bemutatóját a térségben láthattuk, mind ebbe az irányba haladnak. Hiszen erőforrásaink nem végtelenek, sőt néha korlátozottak, a kérdés az lesz, hogy mindezt ki milyen hatékonysággal használja majd fel – mutatott rá. 

Süli János országgyűlési képviselő úgy látja, a mezőgazdaság fontos terület, és támogatásra szorul. Kiemelte, hogy az erőműfejlesztés mellett a térségfejlesztés részeként az agrárképzésre, szakképzésre is komoly hangsúlyt kívánnak fordítani, együttműködve az agrárkamarával és egyetemekkel. – Ennek a térségnek számos adottsága van, amelynek köszönhetően kiemeltté lehet tenni, közös feladatunk az itt élők életszínvonalát növelni – tette hozzá. 

Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint az elmúlt hosszú évtizedekben elkényelmesedett a világ. Folyamatosan volt elegendő élelmiszerünk, energiánk, ráadásul olcsón, amelyhez képest példa néllküli változások történtek. Szembesültünk azzal, hogy nem természetes például, hogy az élelemiszeráruházak pultjain ki van téve a kenyér vagy, hogy az energia csak úgy eljut az otthonainkba. Meg kellett tapasztalnunk, hogy mindez olyan dolog, amiért meg kell dolgozni és amit meg kell becsülni. Ezzel a programmal is az a cél, hogy ebben a térségben, amely az energiaellátás egyik központja, emellett többnyire kiváló agráradottságokkal rendelkezik, megkaphassák a lehetőséget arra, hogy kiváló minőségű élelemiszereket tudjanak előállítani helyben.

Dr. Gyuricza Csaba úgy látja, a mezőgazdaság az elmúlt tíz-tizenöt, de az utóbbi öt évben különösen olyan mértékű fejlődésen ment keresztül, amelyre korábban nem volt példa. Mára nagyon komoly csúcstechnológiai és tudásközpontú ágazattá vált, amely megköveteli a folyamatos ismeretszerzést. Ebben nagyon fontos szerepet játszik az informatika és a digitalizáció megjelenése, amit azonban nem szabad túlértékelni – mutatott rá. A csúcstechnika szerinte mindenre megoldást nyújt, de csak akkor, ha használatához meg van az alap szaktudás. A projektnek ez a célja, hogy ebben a térségben a helyi adottságokra épülve bemutassa, átadja a korszerű ismereteket a gazdáknak. Örömmel üdvözölte a közönség soraiban is megtalálható fiatal gazdálkodókat, akik, mint mondta, tudják azt, hogy telefonon keresztül, akár a világ másik feléről is irányítani lehet egy gazdaságot – tette hozzá. 

A nyitó beszédeket követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak egyebek mellett a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agrárszektor fejlesztésében eddig elvégzett szakmai feladatokról, a talajmintavétel, tápterv készítés, tápanyagellátottság térkép és a differenciált anyagkijuttatási térkép készítésének tudnivalóiról, majd egy bemutató részeként talajszelvény vizsgálattal és eszközökkel, illetve felmérő és permetező drónok működésével ismerkedhettek. A jelenlévők egy fiatal gazdálkodó beszámolóját is meghallgathatták tapasztalatairól az adatgyűjtést, digitalizációt, precíziós gazdálkodást illetően.