Jó, vagy rossz? Megoszlanak a vélemények az ukrán import mézről

A lehető legváratlanabb fordulatot jelentette a méhésztársadalomnak az, hogy pár napja megjelent kormányrendelet kivette a mézet az importtilalom alá eső ukrán termékek közül, ezzel korlátlanul és vámmentesen jöhet hazánkba továbbra is az ukrán méz. 

Pánikban a Tolnai méhészek

Nagyernyei Attila szedresi méhész, a vármegyei egyesület lemondott elnöke szerint mindenkit meglepett a döntés, hiszen két hete Záhonyban az agrárkamara és az agrártárca vezetői is biztosították őket arról, hogy megtiltják az ukrán méz beáramlását. Az idén amúgy is nagyon nehéz helyzetbe kerültek a méhészek, a felvásárlási árak – nagybani tételeknél – nyomottak és nagyon kereslet sincs rá. Ezzel szemben az olcsó, gyenge minőségű ukrán mézzel kellene a piacon versenyezni. Mivel rájuk nem vonatkoznak az uniós előírások, így a méheiket is gyógyszerezhetik, az pedig nyilván bekerül a mézbe. A vásárló erről keveset tud és csak az árát nézi, ami alacsonyabb, mint a hazai méz. A méhészek pánikban vannak, mondta Nagyernyei Attila.

Nem az ukrán méz tehet róla

A hazai méhészeti ágazat régóta szenved a lanyha kereslettől és a mélyponton mozgó felvásárlási áraktól, az olcsó, nagy tömegben érkező ukrán méz miatt további, jelentős pozícióromlástól tartanak a termelők. A szakminisztérium szerint ugyanakkor a tilalom rontotta a mézkereskedők versenyképességét európai szinten, márpedig működésük fontos a magyar méz exportja miatt is. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke pedig úgy nyilatkozott az Agrárszektornak, tévedés azt hinni, hogy a gyenge felvásárlási árakat az ukrán méz okozza, az ugyanis nem képes az itthoni árakat alakítani, csak európai szinten hat a piacra.

Váratlan volt a módosítás 

A szakma szerint váratlanul érkezett jogszabály azt a tavaly áprilisi rendeletet módosította, amelyben a kormány megtiltotta egy sor termék hazánkba történő behozatalát, amennyiben az nem tranzitszállítmányként érkezik, amely csak áthalad az országon. A tavalyi rendelet értelmében tilos például az ukrán búza, tojás, liszt, napraforgómag vagy csirkehús importja. Ősszel már egyszer módosult a lista, az október 9-én éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy másnap nulla órától már szabadon importálható az ukrán cukor, akár kristály- akár porcukorról van szó. Az akkori rendelkezés egyébként a forgalomban jóval kisebb jelentőségű nádcukornak és szacharóznak is zöld lámpát adott.

Hiányolták az ukrán mézet

A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik – közölte az Agrárminisztérium az Agrárszektor kérdésére.

Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán egy kommentre válaszolva azt is hozzátette: Ha az akácmézünket el akarjuk adni, akkor ahhoz kell vegyesméz is külföldre. Itthon már elfogyott a vegyesméz. Nem hazai felhasználásra kerül az ukrán vegyesméz hanem azonnali exportra. Így van esélyünk az akácméz eladására. Ez a helyzet

A magyar méz többsége exportra megy

A gyakorlatban semmi jelentősége nem volt a magyar méz életében, hogy ide nem jöhetett be az ukrán méz – nyilatkozta az Agrárszektornak Bross Péter, az OMME elnöke. Hozzátette: ezt bizonyítja, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióba érkezett ukrán import volumene a csúcson volt, közel 75 ezer tonna jött be, akkor volt csúcson a magyar méz felvásárlási ára is. Mióta 20-30 százalékkal kevesebb ukrán méz jön be az unióba a háború miatt, a magyar méz ára a két-három évvel ezelőttinek a felére esett. Nincs összefüggés.

Az elnök kifejtette: ennek oka az, hogy a magyar méz döntő része exportra kerül, vagy közvetlenül a termelő értékesíti, a bolti mézek aránya kevés az értékesítésben.

Az elnök szerint, Kína okozza a gondot

– Egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelünk, amely három csatornán talál gazdára: 15 ezer tonna exportra megy az Európai Unió országaiba, 6 ezer tonnát közvetlenül értékesítünk, személyesen, a termelői piacokon. Marad 4 ezer tonna, amely az áruházláncokba kerül, ez utóbbi az a szegmens, ahol az ukrán import befolyásolhatja a piacot – mondta Bross Péter.

Ez a termelés hozzávetőleg 15 százaléka, amely valószínűleg nem képes befolyásolni az árakat. Hozzátette: jellemző, hogy azok a méhészek tiltakoznak most a legjobban, akik hordóban adják el a mézüket, döntően külföldön.

Mi történne, ha a franciák vagy olaszok is importstopot hoznának és így tiltakoznának az olcsó felvásárlási árak ellen? Hol adnánk, kinek adnánk el mi a mézünket?

Bross Péter szerint a méhészet gondjait jelenleg nem az ukrán import, hanem az árakat nagyban alakító Kína okozza.