Emberemlékezet óta nem kezdődött ilyen korán a szüret a Szekszárdi borvidéken (videóval)

Most pedig az Irsai Olivért már le is szedtük. Kevesebb lett, mint amennyire számítottunk, a szokásosnál könnyebbek voltak a fürtök, viszont a minőség nagyszerű. Gyönyörű illatok, zamatok vannak benne, a cukorfok magasabb, pompás bor lesz belőle – tudtuk meg Mészáros Páltól.

– A természet már korábban jóval előbb járt a naptárnál, a virágzás is a szokottnál hamarabb volt, szüret előtt nekünk is igyekezni kellett. Tisztítani, fertőtleníteni a gépeket, a tartályokat, felkészíteni a kombájnt, így mikor megértek a fürtök, tudtunk kezdeni – tette hozzá.

A kombájnról a régi szüretek jutnak eszünkbe. Ha nem lenne gép, nem lenne leszedve a szőlő, mondja. Nincsen annyi ember. Hajdan, negyven, ötven éve a katonák meg az iskolások is szedték a szőlőt, ma már ez elképzelhetetlen. – Ritka már a kéziszüret, úgy csak a prémium minőséget szedjük meg olyan helyeken, ahova nem tud menni a kombájn.

Az Irsai Olivér leve már tartályokban van, de nagyon kell figyelni az érésben levő többi fajtára. A melegben gyorsan érnek, cukrosodnak a fürtök, gyorsan mennek el a savak, ha elérik az ideális állapotot, azonnal le kell szedni. Szerdán már lejön a Cserszegi Fűszeres, mondja, aztán a Chardonnay. Annak nagyobb részéből pezsgőt készítenek, ezért különösen vigyázni kell, hogy ne szaladjon el a cukor, ne fogyjon el a sav, maradjon a jó íz, a zamat.

Szóba kerülnek a korábbi, a múlt évi szüret óta eltelt hónapok. A zöldmunka, a gyomirtás, utóbbinál az is, hogy egekbe szökött a növényvédő szerek ára. Aztán az is, hogy Mészároséknál nem csak gondozzák, nevelik a hegy levét adó tőkéket, hanem régóta kutató munka is folyik. Mészáros Pál évtizedeken át együtt dolgozott dr. Diófási Lajossal, aki őrizve a hagyományokat, Pécsett kutatta az új, ígéretes szőlőfajtákat. Most is vigyáznak az ökológiai egyensúly megtartására. Ebben segítenek a gyurgyalagok, ezek a színes madarak, amelyek gyűjtögetik a szőlőt bántó rovarokat. Nevük latinul merops, s megbecsülésük jele, hogy ugyanígy hívják Mészárosék szállodáját.

Nekünk mindig újítani kell, mondja Mészáros Pál. Kedveltek lettek a pezsgők, azt is készítenek, meg gyöngyöző borokat. Egyre több fehérbort igényel a piac, így ha kell, vásárolnak is fehér szőlőt. A vörösborból meg kedveltebb a könnyen iható gyümölcsös, de sokan szeretik a vastag, testes, gyönyörű borokat, amelyeknek az idő utóbbi években különösen kedvezett.

– A folyamatos megújulásra kötelez az is, hogy kinyílt a világ. Miközben a mi boraink is mennek, ugyan kisebb tételekben, a környező országokba, meg Japánba, Kínába, Amerikába, jönnek, nagy mennyiségben a hazai boltokba a külföldiek. Nekünk ezért folyamatosan újulni kell. Nálunk is a syrah után jött a malbec, az utóbbiból fél hektáron kezdtünk, de nagyon kedvelt, úgy, hogy már van belőle hét hektár.

Van szálloda, szőlészet, borfeldolgozó, újabban már egy pezsgőgyár is, és mindenben jól meg kell felelni, mert a név, a sok elért cím kötelez. Mészáros Pál volt már az év bortermelője, borházuk megkapta az év borgazdasága címet. Az országban nincs más, aki mindkettőnek birtokosa.

Közösen csinálunk mindent, s nagyszerűek a munkatársak, mondja, mindenkinek megvan a feladata. Fia viszi a borászatot, az értékesítést, feleségéé, leányáé a vendéglátás, ő pedig a pénzügyekkel, pályázatokkal, néha a borkóstolókkal foglalkozik.

Az aszály súlyos gondokat okozott sokfelé a mezőgazdaságban, de a szőlő, amelynek több méterre lenyúlnak a gyökerei, a jobb területeken viszonylag jól átvészelte a sok forró napot. Persze, kellene még ott is az eső. Mészáros Pál azt mondja, összeszorul a szíve, mikor látja az előrejelzést, hogy tíz napig még biztos nem lesz. De bizakodik, mert az a tapasztalata, ha az őszibarack, a füge, a dinnye nagyon édes, akkor a szőlő is jó lesz.

Ha lesz még 40-50 milliméter eső, utána sok napsütés, kellemes ősz, az idei esztendő is majd a nagy évjáratok között lesz.