2024.09.13. 14:00
Nagyon kell az eső, a vetések csak ez után kezdődnek
Nagyon bíznak abban a mezőgazdasági termelők, hogy péntektől végre megérkezik a beígért csapadék. Nagyon kell az eső a termőföldeknek, a porba nem érdemes elvetni a repcét sem.
Porzik a termőföld, van ahol még ennél is rosszabb a helyzet, olyan kemény a föld mint a beton. Nagyon kell az eső, mondogatják a gazdák, ha most nem ázik át kellő mértékben a föld, akkor nincs értelme a repce vetésének.
Nagyon kell az eső, vetéshez készülnek a gazdák
Az elmúlt napokban a gazdálkodók többsége igyekezett az őszi vetések előtti talajmunkákat elvégezni. Így is csúszásban van a repce vetése, de a porba nem érdemes beletenni a magot, mert nem kel ki, mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. – Ha legalább 15-20 milliméternyi csapadékot nem kap a területünk szeptember 20-ig, akkor ezt követően a repcét már nem érdemes elvetni, mert nem lesz kellő vastagságú a növény szára. Kicsi a mag, könnyen kiszárad.
– Jelenleg a szóját, napraforgót és a kukoricát aratjuk – mondta Szilágyi Tibor, bátaszéki fiatal gazdálkodó. – Az őszi vetések alá a magágyat is előkészítettük, még az eső előtt szeretnénk ezt a munkát befejezni, hogy jól átázzon a talaj. Idén repcével nem számolunk, de őszi árpát, őszi búzát tervezünk vetni, viszont át kell gondolni, hogy kukoricára mekkora területet hagyjunk. Ez az a növény, mellyel úgy tűnik, egyre kevésbé éri meg foglalkozni. Költséghatékonyan tervezünk gazdálkodni a következő szezonban, a kukorica ebben nem partner. Szóját már évek óta vetünk, idén sajnos a nagy szárazság és a hőség miatt csak fél termésünk lett. A szója azért jó választás, mert biztosan értékesíthető, jóval kisebb ráfordítást igényel, mint a kukorica.
Meg kell őrizi a talajban lévő nedvességet
– A múlt héten kezdtük el lazítani a földjeinket, a tarlóhántást, ahol lehetett, megcsináltuk. A napraforgót már betakarítottuk, a kukoricába éppen csak „belekaptunk", ahol már nincs termény, ott lazítózunk – sorolta a teendőket Hauszkneckt Ferenc szekszárdi családi gazdálkodó.
Repcét idén ők sem terveznek vetni, a múlt évben foglalkoztak vele, de mint mondta a gazdálkodó, csak akkor számolnak ezzel a növénnyel, ha a vetésforgó megköveteli.
A napraforgó hozamával elégedettek, a hektáronkénti átlag 4,2 tonna volt, a Sárközben levágott kukorica is jó eredményt hozott, 10 tonnás az átlag. Ebbőlanövényből azonban még a nagyobb területek hátra vannak, majd a végére derül ki, milyen lesz az eredmény.
Hauszkneckt Ferenc elmondta, régóta – legalább 15 éve – forgatás nélkül művelnek, igyekeznek megőrizni a talajban lévő nedvességet.
Egyre inkább szükségessé válik a szántóföldek öntözése
Az idei év tapasztalata az, hogy át kell alakítani a vetésszerkezetet. Az olyan területeket, amelyek nem annyira jövedelmezőek, érdemes kihagyni és ezáltal növelni a termésátlagokat. A gyengébb területek rendszerint veszteségesen termeltek.
Tolna vármegyében az elmúlt egy-két évben több gazdálkodó is próbálkozott alternatív növényekkel, de ezek termesztése korántsem hozott egyértelmű előnyöket.
Krieser János például azt mondta, idén 80 hektáron vetettek kukorica helyett cirkot azért, mert ez a növény jobban bírja az aszályt a kukoricánál. Valóban jobban bírta, de a cirkot is megviselte az aszály. A tavalyi évben 9 tonna volt a hektáronkénti átlag, idén ennek még a fele sem lett.
Nyilván előnyös helyzetben vannak azok a gazdaságok, ahol öntözni lehet a területeiket. Az öntözés, ahol megoldható nagyon sokat javít a helyzeten, bármilyen növényről is van szó. Erre érdemes pályázni, beruházni, mert a jövőben egyre inkább szükségessé válik az öntözésre átállni.
