Kétszázötven éve szolgálja a híveket a nagydorogi református templom (galéria)

Templomuk fennállásának 250. évfordulóját ünneplik idén a nagydorogi reformátusok. A jeles alkalomból ünnepi hálaadó istentiszteletre várták szombaton a híveket, amelyen Rácz József, a Tolnai Református Egyházmegye esperesének bevezető gondolatai után Balog Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

Dániel próféta könyvéből, a 12. fejezet 3. versét idézte: „Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” A püspök kiemelte, hogy az embernek nemcsak testi, hanem lelki táplálékra is szüksége van. Arról is beszélt, ha nem tudjuk megragadni életünk történéseinek a lényegét, csak tévelygünk.

A miért keresése közben ne azt nézzük, mi okból, hanem azt, hogy mi célból? – mondta Balog Zoltán, kiemelve, hogy a felragyogás abban rejlik, ha valaki megérti élete célját, és másokat is bevezet Isten világosságába. A templom kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az nem csupán külsőség, a templom lelki otthon. A nagydorogi református híveknek ez 250 éve megadatik, és legyen még így nagyon sokáig – tette hozzá a püspök.

A gyülekezet korábbi lelkészeivel együtt ünnepelték a nagydorogi református templomot

Surányi Réti Katalin lelkipásztor felidézte, hogy tizenegy éve érkezett egy szabadkai kis gyülekezetből Nagydorogra, és jól emlékszik rá, hogy mikor az első szenteste alkalmával megszólalt a templom minden harangja, könnyek futottak a szemébe. Megérezte az ősök erejét, illetve a jelen és a jövő felelősségét. Köszöntője után felolvasta Böttger Antal, a gyülekezet korábbi lelkipásztorának köszöntő gondolatait, majd közvetlen elődeinek, Bocskorás Bertalannak és Bocskorás Enikőnek adta át a szót, akik többek között arról beszéltek, hogy a nagydorogi református gyülekezet jó alapokkal bír.

Czapp István, a testvérgyülekezet Igazfalva lelkipásztora szintén szólt az ünneplőkhöz. Őt dr. Fogarasi Zsuzsa, a Ráday Múzeum igazgatója követte, aki a Sztárai kehelyről, a nagydorogi gyülekezet múzeumban őrzött, több mint ötszáz éves kultúrtörténeti kincséről beszélt.

Az ünnepség a templomkertben található Sztárai-kopjafa koszorúzásával, majd szeretetvendégséggel zárult a sportcsarnokban. Ott kiállítást is láthattak a vendégek a templomot ábrázoló gyermekrajzokból, illetve kézimunkákból.

Mária Terézia adott engedélyt az építésre

Dobri István helytörténész kutatásából tudni, hogy templom helyén egykor az 1720-ban épült oratórium állt, amelyet Szőllősi János prédikátor vezetésével építettek a nagydorogi reformátusok. Évtizedek múltán ez az épület nemcsak leromlott, hanem szűkössé is vált. Mária Terézia 1773 nyarán adott engedélyét egy szilárd anyagokból készülő templom építésére, így az év őszén elbontották az oratóriumot és beszerezték a szükséges építőanyagokat. B. Horváth Mihály prédikátor ideje alatt 1774-ben készült el a ma is látható templomtest. A torony építésére ekkor még nem volt engedély. A tornyot II. József uralkodása alatt, 1788-ban építették meg. A copf stílusban épült templom Nagydorog egyetlen műemlék épülete.