Az 1956-os forradalom és szabadságharc ismeretlen történései (videó)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseinek feltárását részrehajlás nélkül kellett volna kutatnia – kezdte előadását –, de az nehezen ment, hiszen ez a 68 évvel ezelőtti félmúlt a vérünkben van, része életünknek. Véleménye szerint 56 csupán az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz hasonlítható. 

Amerikától Oroszországig gyűjtötte a fotókat, dokumentumokat, beszélt résztvevőkkel, hajdani szovjet tábornokokkal is, sok új ismeretre tett szert, de sok lényeges adat hiányzik, mert az oroszoknál a szovjet katonai hírszerzésnek anyagai 1956-ról a mai napig nem kutathatók. Ugyanígy teljesen elérhetetlenek a KGB, a belügy és a politikai rendőrség feljegyzései is. 

Azokban a napokban, folytatta, Tolnába főleg Romániából jöttek szovjet csapatok, s az országba jött Hruscsov parancsára a KGB felső tisztikara is. A tábornokok, ezredesek ideköltöztek Magyarországra. Maga Szerov generális, hadseregtábornok a szovjet KGB elnöke október 24-én Budapesten volt, s akkor is, amikor november negyedikén három oldalról megindultak a tankok. Ugyanakkor vidéken, a szovjet kaszárnyák környékén meg a városokban is is voltak KGB tisztek, az egész országot néhány, úgynevezett operatív szekcióra osztották fel.

Hruscsov Titóval tárgyalt rólunk

Kun Miklós, beszélve hajdani orosz főtisztekkel, megtudott részleteket arról, hogyan győzték meg Kádár János arról, hogy álljon pártjukra. Először is a nagy moszkvai áruház, a GUM egy titkos, elit részén felöltöztették, hogy ne az itthoni szedett-vedett öltözékében találkozzon az elegáns szovjet vezetőkkel.

A tárgyalásokon – ez a történet egy másik része – akkor nem volt ott Hruscsov, mert ő Malenkovval elment Jugoszláviába, s Brioni szigetén tárgyalt Titóval. Ugyanis a jugoszlávok 48-ban szakítottak a szovjet vezetéssel, s bár már békülékennyé vált 56-ra a kapcsolat, a szovjetek tartottak attól, hogy Titóék a magyarok pártjára állnak. Aztán szinte megdöbbentő, de bizonyára megnyugtató volt Hruscsovék számára a jugoszláv államfő kijelentése, mikor mondta, ha a szovjetek nem verik le az itteni forradalmat, szabadságharcot, akkor megteszik ők. 

Lelkesítettek, de nem segítettek

Elmondta még a történész, hogy akkor a nyugati világ ugyan lelkesítette a magyar szabadságharcosokat, de valójában semmit sem segített a magyaroknak. Az angolokat lekötötte a szuezi válság, Amerikában pedig éppen akkor volt az elnökválasztás, és a kampánnyal voltak elfoglalva. Viszont nagy volt a politikai együttműködés az akkori szocialista országok részéről. Csehszlovákiából, de főleg Romániából rengeteg magyarul tudó belügyes pártmunkás átjött, úgymond segíteni. Legkeményebben pedig a keletnémet Walter Ulbricht uszította Hruscsovot, s a szovjet vezetést, azt mondta, legalább 30 ezer magyar embert ki kell végezni, hogy itt rend legyen. 

Előadása folytatásában beszélt Kun Miklós arról is, hogy nagyon sok bizonyíték, emlék, dokumentum került '56 után a nyugati országokba, őrizték azokat az akkori kifejezéssel disszidens magyarok, de sajnos ahogy az idő múlik, egyre kevesebben vannak, s ezek, mint már történt is ilyen, elvesznek. Ezért fontos azokat megtalálni, megőrizni, mert történelmünk jeles napjairól adnak pontos információt.