Bőven van még miről beszélni Babits életművével kapcsolatban

A konferencia megnyitóján dr. Szécsi Gábor, az egyetemi kar dékánja elmondta, ez egy olyan tanácskozás, amely több irányból közelíti meg a rendkívül izgalmas érdekes életművet, amelynek nagyon sok árnyalata van, amelyben ott a líra, ott a próza, a filozófia, az irodalomtudomány, amely egy olyan teljes életmű, amelyet nem lehet eleget vizsgálni. 

Nagyszerű, hogy tudományos műhelyek együttműködésének gyümölcseként most a Tudomány Ünnepe alkalmából ez a tanácskozás rávilágít arra, hogy a babitsi életmű nem csak olyan értelemben érték, hogy a művek önmagukban is értéket képviselnek, hanem Babits mint ember is az, aki folyamatosan kutatta a mindennapi állandóan változó világ közepette az állandót, a lényeget, a metafizikai valóságot, amely magában hordozza az erkölcsi tanulságokat. 

Babits nem csupán alkotott, tanított is, nevelője volt új nemzedékeknek, és ez a mostani tanácskozás azt is segít megérteni, hogyan tudnak az európai értékek, hagyományok a magyar örökséggel harmóniát alkotni.

A konferencia első részében elnöki tisztet betöltő Kelevéz Ágnes, aki diplomáját, majd doktori disszertációját is Babitsról írta, arról beszélt, hogy a 140 évvel ezelőtt született író, költő életműve nagyon fontos a magyar modernitás kialakulása szempontjából, és szólt arról az erkölcsiségről is, amelyet életműve képvisel. 

Ennek a konferenciának legfőbb jelentősége, hogy azon életben tartják és a legújabb kutatások segítségével újraértelmezik az életművet, új vonásait is felfedezik a Babits verseknek, műfordításoknak, és a levelezésének, hogy Babits alakja mindig élő legyen.

A konferencia előadói a Babits kutatócsoport tagjai és a meghívó intézmény, a Pécsi Tudományegyetem tanárai,  így nagyon fontos az, hogy a legújabb kutatásokat, a kritikai kiadás filológiai eredményeit állítsák fókuszba és ezeket értelmezzék.

A konferenciát szervező Szénási Zoltán, a Babits Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, céljuk, hogy a babitsi életmű élő maradjon az olvasóknak, ezért a kritikai kiadáson dolgozva olyan kéziratokat is elolvasnak, amelyek nyomtatásban soha nem jelentek meg, csupán a kézirat-tárakban fellelhetők. Ezek számtalan újdonságot szolgáltatnak az irodalomtudósok számára, és természetesen az érdeklődő olvasóknak is.

Ez a konferencia a sorozat harmadik rendezvénye, az elsőt 2019-ben azért tartották, azért, hogy az egymástól független, Babitscsal foglalkozó, kutatócsoportok megismerjék egymás munkáját. A második két évre rá Esztergomban volt, s most a szülővárosban adódik lehetőség a többirányú kutatások szinkronizálására. Ám van még miről beszélni, mindig vannak, s lesznek új kérdések amikre válaszokat kell találni, ez az irodalmi mű kifogyhatatlan, új értelmezendő szempontok kerülhetnek előtérbe, így a szekszárdi konferencia a folyamatos munkában csupán egy nagyon fontos állomás.