A német kancellár kész tárgyalni Putyinnal a békéről

Az amerikai elnök újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Joe Biden amerikai elnök újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be a kijevi vezetésnek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetése során – közölte a washingtoni Fehér Ház.

Az amerikai elnök hivatala szerint a támogatás egyebek között légvédelmi, illetve földi célpontok elleni, levegőből indítható eszközöket, páncélozott járműveket és Ukrajna számára szükséges lőszereket foglal magában.

Zelenszkij Telegram-oldalán mondott köszönetet Bidennek, illetve az amerikai kongresszus mindkét pártjának, valamint az amerikai népnek a támogatásért. Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy Bidennel megvitatta öt pontból álló „győzelmi tervét” is, amelyet szerdán mutatott be a Verhovna Radában.

– ismertette Zelenszkij.

– tette hozzá.

Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak, „amiért kész segíteni a kijevi vezetésnek megerősíteni helyzetét a tisztességes diplomácia útjára kényszerítve ezzel Oroszországot” – emelte ki Zelenszkij.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-hoz akkreditált nagykövete szerdai online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a katonai szövetség egyelőre még nem tart ott, hogy csatlakozási meghívást intézzen rövid távon Ukrajnához. „Ám mint mindig, továbbra is folytatjuk a párbeszédet ukrajnai barátainkkal arról, hogy miként kerülhetnek közelebb a szövetséghez” – tette hozzá.

Vizsgálat indult félszáz ukrán ügyésszel szemben a katonai szolgálat elkerülése címén

Az ukrán főügyészség vizsgálatot indított mintegy ötven ukrán ügyésszel szemben, akiket azzal vádolnak, hogy mozgássérültséget igazoló dokumentumok vásárlásával próbálták elkerülni a katonai szolgálatot.

A vádhatóság Telegram-csatornáján megjelent közlése szerint Andrij Kosztyin főügyész utasítást adott a belső vizsgálatra.

A jelentés szerint az érintett ügyészek mindemellett mozgássérülteknek járó ellátásban is részesültek, sőt egyesek közülük már az ukrajnai háború előtt beszerezték ilyen minősítésüket, tekintettel arra, hogy így nehezebben bocsáthatták el, és előléptetéseknél is előnyben részesíthették őket.

Az ügy előzménye, hogy október elején Hmelnyickij megyében őrizetbe vették a mozgássérültség fokának megállapításáért felelős orvosi-szociális szakértői bizottság vezetőjét. A testületet vezető orvosnő, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának színeiben a megyei önkormányzat képviselője volt, több ezer ukránt minősített sérültnek és ezzel katonai szolgálatra alkalmatlannak fizetség fejében.

Az orvosnő fia a regionális nyugdíjalapot vezette, amely a különnyugdíjak megállapításáért volt felelős.

A vizsgálat azonban nemcsak Hmelnyickij megye ügyészségére, hanem más ukrán térségek vádhatóságaira is kiterjed.

A két és fél éve tartó háború során Ukrajnában több korrupciós botrány napvilágra került, amelyekben nem utolsósorban a hadsereg tagjai is érintettek voltak.

Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, katonaköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Azonban a mozgássérültek, illetve egyedülálló ápolóik korlátozás nélkül szabadon kiutazhatnak.

Két település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a luhanszki régióban lévő Nevszke és a donyecki régióban található Krasznij Jar települést - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között egy katonai repülőtér infrastruktúráját, egy robbanóanyag- és lőszergyártó üzemet, egy, a hadsereget ellátó olajfinomítót, egy Neptun hajóelhárító és egy Sz-200-as légvédelmi rakétarendszert, egy tengeri és egy légidrónraktárt, három lőszerraktárt, egy harckocsit, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 56 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában a szerdai hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett 21 páncélozott harcjárművet, köztük három tankot veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők azóta több mint 23 550 embert, 160 harckocsit, 75 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 934 páncélozott harcjárművet, 639 gépkocsit, 189 tüzérségi löveget és 37 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Ukrán hírszerzés: ukrán csapatok egy ezrednyi orosz katonát semmisítettek meg Harkiv megyében

Nagyszabású sikeres műveletet hajtottak végre a kelet-ukrajnai Harkiv megyében az ukrán katonai hírszerzés csapatai a Lipci falutól északra fekvő erdőterület felszabadítására - hozta nyilvánosságra szerdán honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

Az ukrán védelmi minisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy egy újabb hazai gyártású drón harctéri használatára adott engedélyt. A Csaklun (varázsló) névre keresztelt, új pilóta nélküli rendszer a tárca közlése szerint egy többfunkciós drón, amely alkalmas a tüzérségi tűz pontosítására.

„A drón hatékonyan ellenáll az elektronikus interferenciának, ami fontos tényező a harci küldetések végrehajtásához olyan körülmények között, amikor az ellenség aktívan használja az elektronikus haditechnikát. A Csaklunhoz ukrán programozók olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a drón hatékony irányítását még rossz időjárási körülmények között is” – írta a minisztérium.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 673 ezret, előző nap az orosz hadsereg mintegy 1450 katonát veszített. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 29 tüzérségi fegyvert és 31 drónt.

Félbeszakadt a horvát parlament védelmi bizottságának ülése a NATO Ukrajnát támogató missziójáról

Félbeszakadt szerdán a parlament védelmi bizottságának ülése, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában, mert Zoran Milanovic államfő nem engedélyezte Tihomir Kundid vezérkari főnök részvételét.

Az ülést élőben közvetítette az N1 horvát kereskedelmi csatorna.

Ivan Anusic védelmi miniszter kijelentette: mivel a vezérkari főnök nem lehetett jelen, és nem tisztázhatott olyan kérdéseket, hogy mit jelentene ez a küldetés, valamint, hogy kik és hol vennének részt benne, új ülés összehívását kezdeményezik. Ezután a kormányzó többség parlamenti képviselőivel együtt elhagyta termet, így az ülés határozatképtelenné vált.

Az elnöki hivatalt Nikola Jelic szóvivő és Orsat Miljanic kabinetfőnök képviselte.

„Ezekben a kérdésekben a politikusok döntenek, nem a katonák, nekik itt semmi keresnivalójuk, ők parancsokat teljesítenek” – hangsúlyozta a kabinetfőnök, hozzátéve: meg lehet kérdezni, hogy a hadseregnek szüksége van-e felszerelésre, és a politikusok feladata, hogy ennek eleget tegyenek. „De ne katona értelmezze, hogy a küldetés szükséges-e vagy sem a békéhez, ez szóba sem jöhet” – szögezte le. Majd azt üzente a kormánynak: „ha ez demokrácia, vállaljatok felelősséget a döntéseitekért, gyertek ide, és indokoljátok meg őket”.

Éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és azért, hogy megvédje az országot egy esetleges háborús konfliktustól – magyarázta az elnök.

A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.

A kormány ennek ellenére másfél héttel ezelőtt megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot.

Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormányülésen azt mondta: két tisztet küldenek a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre - hangsúlyozta a kormányfő, és a parlament támogatását kérte a döntéshez.

Orosz külügyminisztérium: az ukrán „győzelmi terv” Oroszország elleni háború felé taszítja a NATO-t

„Győzelmi tervével” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszigálja a NATO-t – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján.

Azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij ismételten Ukrajna NATO-ba való meghívását sürgette, ami szerinte megmutatná, hogy a partnerek miként látják Ukrajnát a „biztonsági architektúrában”, Zaharova kijelentette: „Egyszerűen elmondhatom Zelenszkijnek, ha nincs tisztában ezzel (...) A kijevi rezsim partnerei már megmutatták, hogyan látják Ukrajnát a biztonsági architektúrában. Ukrajnát és az ukrán állampolgárokat is a sírban látják.”

Az ukrán elnöknek azt a tervét kommentálva, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjenek csapásokat orosz repülőterekre, a szóvivő rámutatott: ezt csak NATO-partnerekkel együtt tehetné meg, vagyis közvetlen konfliktusba sodorná a szövetség tagjait Oroszországgal. Mint mondta, éppen egy hete figyelmeztette erre. Hozzátette: a terv lényegében pénz kicsikarását célozza.

 – hangoztatta az orosz diplomáciai tárca szóvivője.

Mint fogalmazott, ami elhangzott, nem terv, „hanem összefüggéstelen jelszavak halmaza, véres hab egy neonáci gyilkos ajkán”.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán, még a Zelenszkij-beszéd előtt, előzetes információk alapján úgy vélekedett, hogy az új béketerv inkább Oroszország ellen az utolsó ukránig folytatandó háborút jelentheti. Szerinte egy valódi béketerv Kijev számára az lenne, ha kijózanodna, és felismerné az okokat, amelyek a konfliktushoz vezettek.

A német kancellár kész tárgyalni Putyinnal a békéről

Tárgyalási hajlandóságát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az „igazságos ukrajnai békéről” Olaf Scholz a közelgő brüsszeli EU-csúcs alkalmából a Bundestagban tett nyilatkozatában, valamint Németország teljes szolidaritásáról és a fegyverszállítások folytatásáról biztosította Izraelt.

A német kancellár ugyanakkor veszélyesnek minősítette az Alternatíva Németországnak (AfD) és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) nevű ellenzéki pártok „Németország több évtizedes politikai irányvonalával szembehelyezkedő kurzusát”.

 „Ezért is helyes, hogy amikor megkérdezik, fogunk-e tárgyalni az orosz elnökkel is, azt mondjuk: igen, ez így van” – mondta Scholz.

A kancellár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalások során világos elveket kell követni, semmilyen döntés nem fog születni „Ukrajna feje fölött" és a legközelebbi partnerekkel folytatott konzultáció nélkül.

Scholz beszédében további fegyverszállításokat ígért Izraelnek a Hamász és a Hezbollah milíciák elleni harcban. „Vannak és mindig lesznek szállítások. Izrael számíthat erre” - mondta Scholz. Németországnak segítenie kell megőrizni Izraelt „abban a helyzetben, hogy meg tudja védeni országát” – hangsúlyozta. „Izrael számíthat a szolidaritásunkra – most és a jövőben is” – tette hozzá.

 – mondta.

Joe Biden amerikai elnök látogatása előtt Olaf Scholz fontosnak tartotta beszédében leszögezni, hogy Németország NATO-szövetségesi és Nyugat iránti elkötelezettsége nem lehet vita tárgya. Élesen bírálta ezzel kapcsolatban az AfD és a BSW politikai álláspontját.

„Én azt mondom, hogy ez nem helyes. Ez veszélyezteti a biztonságunkat. Ragaszkodnunk kell külpolitikánk, nemzetközi orientációnk állandóságához” – mondta Scholz.

Az állandók közé tartozik az Európai Unióba és a NATO-ba való integráció, az Egyesült Államokkal folytatott és a transzatlanti szoros együttműködés. „És ezek lesznek továbbra is Németország nemzetközi orientációjának súlypontjai” – mondta Scholz.

Olaf Scholz a Bundestag előtti beszédében a német gazdaság problémáiról szólva jelezte, hogy még ebben a hónapban csúcstalálkozóra hívja össze a kancellári hivatalba a nagyvállalatok, az ipari szakszervezetek és az ipari szövetségek képviselőit „annak megvitatására, hogy pontosan mire van szükség”. Scholz szerint „egy új, mindenki számára előnyös iparpolitikai menetrendben kell megállapodni”.

Charles Michel: az EU-csúcson Volodimir Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.

A tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül – hangsúlyozta Michel.

 – hívta fel a figyelmet.

A tanácsi elnök tájékoztatása szerint a tagállami vezetők a közel-keleti helyzetre is összpontosítanak, mert az drámai, a humanitárius állapotok egyre csak romlanak – jelentette ki.

„Az azonnali tűzszünet (Izrael és a Hamász, illetve Izrael és a Hezbollah között), valamint a (Gázai övezetben fogva tartott izraeli) túszok szabadságának elérése továbbra is a legfontosabb cél” – írta.

Michel kijelentette: az Európai Tanácsnak hangsúlyoznia kell e konfliktusok enyhítésének szükségességét, és ragaszkodnia kell a nemzetközi és a humanitárius jog tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak és felelőtlennek nevezte az ENSZ békefenntartói elleni közelmúltbeli támadásokat Dél-Libanonban, és kijelentette: meg kell védeni az ENSZ teljes személyzetének és a segélymunkásoknak a biztonságát.

Közölte: a tagállami vezetők foglalkoznak majd az EU versenyképességével és gazdasága rugalmasságával is. A megbeszélés célja, hogy előkészítse az utat egy nagyratörő versenyképességi megállapodás sikeres megvalósításához – jegyezte meg.

Az Európai Tanács a nemzetközi kapcsolatok áttekintése folyamán megbeszélést folytat a moldovai és georgiai helyzetről, és meghatározza az unió általános politikai irányait és prioritásait.

 – zárta levelét az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Ukrán elnök: a béke elérése nem Moszkván, hanem a nyugati partnereken múlik

A béke elérése Ukrajna partnerein múlik, nem Oroszországon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a parlamentben, ahol ismertette az öt pontból és három titkos mellékletből álló, győzelminek nevezett tervét.

Zelenszkij beszédét online közvetítették az ülésteremből. Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem keresi a tisztességes békét, „az agresszor állam vezetője, Vlagyimir Putyin megőrült, és háborút akar”. Szerinte az orosz elnök nem fog megváltozni, senkire se hallgat. „Ukrajnának és partnereinek ezért együtt kell megváltoztatniuk a körülményeket, hogy a háború véget érjen, hogy az Oroszországi Föderáció békére kényszerüljön” – szögezte le. Zelenszkij ismertetése szerint az új béketerv első, és „nagyon fontos” pontja Ukrajna csatlakozási meghívása a NATO-ba, méghozzá azonnal. „Ez jelent számunkra bizonyosságot arról, miként látják a partnerek Ukrajna helyét a biztonsági architektúrában” – tette hozzá.

 „Ennek az elemnek van egy titkos alkalmazása” – jegyezte meg az elnök. A harmadik pont az orosz agresszió visszaszorításáról szól. Ennek is van egy titkos része, amelyről csakis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország vezetői tudhatnak – mondta. Kifejtette: Kijev azt javasolja, hogy a jövőbeli orosz agresszió megakadályozása érdekében olyan átfogó támogatási csomagot fogadjanak el, amely nem tartalmaz nukleáris fegyvereket.

Az ötödik pont a háború utáni időszakra készült. Eszerint fel kell használni az ukránok harctéri tapasztalatait a NATO és Európa egészének védelme érdekében. Kijev azt javasolja, hogy a háború után az amerikai hadsereget ukrán katonákkal váltsák fel Európában. Zelenszkij hangsúlyozta: ha most elkezdik végrehajtani győzelmi tervét, 2025-ben véget érhet a háború. Rámutatott arra, hogy a tervben pontjainak többségénél megjelölték, meddig kell végrehajtani. Kifejezte meggyőződését, hogy terve megvalósítható, de ez a partnereken múlik.

„A Putyinnal együttműködő bűnözők koalíciója ma már magában foglalja Észak-Koreát, a Kim családot, amely több mint 20 millió koreai embert tart rabszolgaságban. Hírszerzésünk nemcsak az Észak-Koreából Oroszországba szállított fegyvereket, hanem munkások szállítását is rögzítette a háborúban elesett oroszok pótlására” – mondta, hozzátéve, hogy már észak-koreai katonák is vannak az orosz hadseregben. Zelenszkij szavai szerint köztudott az iráni „rezsim” Putyinnak nyújtott segítsége is, valamint Kína együttműködése Oroszországgal. „A nyilatkozatok ellenére Peking tartózkodik a valóban komoly, hatékony lépésektől, amelyek megállíthatnák Putyint, az orosz agressziót és az ENSZ Alapokmányának Oroszország általi megsértését” – szögezte le az ukrán elnök.

Románia magára vállalta az F-16-os ukrán pilóták kiképzésének költségeit

A bukaresti kormány szerdán sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalta a tavaly novemberben felavatott Fetesti-i Európai F-16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták kiképzésének költségeit.

A jogszabály indoklásában a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F-16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása, a két államfő közös nyilatkozata alkalmával Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében.

A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését.

 – olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.

A kormányfőtitkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát.

A román védelmi minisztérium augusztusban cáfolta, hogy megkezdődött volna ukrán pilóták kiképzése tavaly a Fetesti-i kiképzőközpontban.

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba – jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.

– mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek.

– fogalmazott.

Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.

Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba „győzelmi tervének” részeként tekint.

Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszűntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben.

– magyarázta Galibarenko.

A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba.

– mondta Galibarenko, de hozzátette, hogyha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne.

A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást a diplomata azt válaszolta, hogy „minél előbb, annál jobb”.

Ukrán légvédelem: több mint 130 drónnal és két rakétával támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg 136 drónnal és két rakétával támadta meg Ukrajnát szerdára virradó éjjel, az ukrán légvédelem 51 drónt lelőtt, további 60 eltűnt a radarokról – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az október 15-éről 16-ára virradó éjjel az orosz erők egy Sz-300/400 típusú légvédelmi rakétát lőttek ki Doneck megye megszállt régiójából a megye ukrán ellenőrzés alatt álló területére, valamint egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát egy meg nem nevezett Csernyihiv megyei célpontra az oroszországi Kurszk térségéből. Ezen kívül 136 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelemnek 51 drónt sikerült lelőnie Szumi, Cserkaszi, Kirovohrad, Ternopil, Herszon, Harkiv, Zsitomir, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev, Poltava, Csernyihiv és Csernyivci megyék fölött. További 60 drón eltűnt a radarokról, az információt még ellenőrzi a légvédelem – áll a közleményben.

Az ukrán légvédelem közlése szerint két drón visszafordult az orosz légtér felé, több mint 20 még az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el.

NATO-főtitkár: a NATO készen áll megvédeni szövetségeseit bármilyen támadással szemben

A NATO készen áll arra, hogy megvédje szövetségeseit bármilyen támadással, bármilyen ellenséggel szemben most és a jövőben egyaránt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.

– fogalmazott Mark Rutte, miután megbeszélést folytatott Evika Silina lett miniszterelnökkel.

A főtitkár hangsúlyozta: a védelem szavatolásához további védelmi ipari befektetésre van szükség. Ezzel kapcsolatban azt mondta, noha már 23 tagállam védelmi kiadása haladja meg GDP-arányosan a két százalékot, ez a kötelezettségvállalás a jövőben nem lesz elégséges mindazon célok elérésére, amelyeket a szövetség kitűzött maga elé.

– fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a védelmi kiadás mértékének új célszámainak meghatározásáról további vita szükséges.

Kijelentette: mivel Oroszország továbbra is előre akar nyomulni Keleten, valamint fokozza támadásait az ukrán létfontosságú infrastruktúra ellen, meg kell erősíteni a NATO elrettentő és védelmi képességét, ahogy fenn kell tartani Ukrajna folyamatos támogatását is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja elfoglalni az országot.

– fogalmazott.

Rutte végezetül hozzátette: a NATO figyelemmel kíséri a szövetség keleti határán végzett orosz műveleteket, hogy hozzáigazítsa készenlétét a folyamatosan változó helyzethez és készen álljon válaszlépéseket tenni, ha szükséges.

Ukrajna nyugati szövetségesei nem fognak közvetlen katonai beavatkozást indítani Oroszország ellen

Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna nem számíthat a nyugati szövetségesek által nyitott „második frontra” Oroszország ellen. Ez a kijelentés jelzi, hogy Kijev kénytelen átértékelni stratégiáját és elvárásait a konfliktus további menetét illetően - fogalmaz az orosz lenta.ru.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban sürgette a NATO-t, hogy legalább hívják meg Ukrajnát a szövetségbe. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy országa pozícióját most kell megerősíteni, „nem a konfliktus után, nem tíz vagy harminc év múlva”. Azonban úgy tűnik, hogy számos NATO-tagállam továbbra is szkeptikus Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Az ukránok szerint észak-koreai segítséggel tudja Putyin elkerülni a mozgósítást

Az ukrán média anonim katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz 11. légideszant-dandár 3000 fős zászlóaljat alakít, amelynek nagy része észak-koreaiakból áll. Ez a zászlóalj valószínűleg részt vesz az orosz védelmi műveletekben, Kurszkban – írta elemzésében az amerikai ISW. Az elemzőcég szerint az orosz-észak-koreai védelmi paktum abban is segít Putyinnak, hogy elkerülje a mozgósítást. (pravda.ua)

Megmérték Zelenszkij támogatottságát

Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is tízből közel hat ukrán állampolgár bizalmát élvezi, és a támogatottsága az elmúlt hónapokban stabil maradt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által közzétett felmérésből.

Az október 14-én közzétett felmérés eredményei szerint 

A megkérdezettek további 3 százaléka bizonytalan volt. Az eredmények gyakorlatilag nem változtak egy másik, 2024 májusában közzétett KIIS-felméréshez képest, és csökkentek az idén februári 64 százalékos csúcshoz képest.

 – mindössze néhány hónappal az invázió 2022. februári kezdete után. Akkor a megkérdezettek mindössze hét százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben.

A számok éles kontrasztot rajzolnak ki az elnök támogatottságának tavaly ilyenkori szintjével is: Zelenszkij 2023 októberében a válaszadók 76 százalékának támogatását kapta - azóta 18 százalékponttal csökkent.

Több mint 7500-an érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 4144-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3431-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt kedden: