Közel-keleti konfliktus

2024.10.12. 08:27

Újabb ENSZ-békefenntartó sebesült meg péntek este Dél-Libanonban

Az izraeli–palesztin háború 370. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az izraeli hadsereg katonái Észak-Izrael felső-galileai régiójában, a libanoni határ közelében 2024. október 10-én

Forrás: AFP

Fotó: Jalaa MAREY

Újabb ENSZ-békefenntartó sebesült meg péntek este Dél-Libanonban 

Újabb ENSZ-békefenntartó sebesült meg péntek este Dél-Libanonban – közölte az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL).

A kéksisakost egy lövedék találta el, egyelőre nem azonosították, hogy ki adta le a lövést, a kéksisakosok Izrael és a Hezbollah Irán-barát libanoni síita fegyveres szervezet kereszttüzében vannak.

Péntek este „megsebesült egy kéksisakos, akit találat ért, miközben katonai művelet folyt nem messze az UNIFIL Rász en-Nakúrában lévő főhadiszállásától” – tudatta közleményben a misszió, amelynek 10 ezer katonája szolgál Dél-Libanonban.

Csütörtökön és pénteken az UNIFIL bejelentette, hogy négy tagja – indonéz és Srí Lanka-i állampolgárok – sebesültek meg, közülük legalább ketten az izraeli csapatok támadásában.

Andrea Tenenti, az UNIFIL szóvivője az AFP francia hírügynökségnek kijelentette: attól tart, hogy rövidesen „mindenki számára katasztrofális hatású regionális konfliktus következik be”.

Az ENSZ Ideiglenes Libanoni Haderejének (UNIFIL) járművei járőröznek a dél-libanoni Marjayounban 
Fotó: AFP

„Nincsen katonai megoldás” – vélte Tenenti, aki „a katasztrófa elkerülése érdekében” „politikai és diplomáciai szintű tárgyalásokat” szorgalmazott.

A Hezbollah és Izrael közötti konfliktus nem két ország közötti konfliktus. Nagyon gyorsan regionális konfliktussá válhat, katasztrofális hatással mindenki számára

– tette hozzá a szóvivő.

A szóvivő az AFP-nek megerősítette, hogy az UNIFIL nem hajlandó néhány kilométerrel északabbra vonulni Libanon területén, mint ahogyan azt az izraeli hadsereg kérte.

„Az izraeli hadsereg arra kért bennünket, hogy hagyjuk el a Kék Vonal mentén lévő állásainkat (.), de egyhangú döntés született a maradás mellett, mivel az ENSZ zászlainak ebben az övezetben kell kitűzve lenniük” – monda a szóvivő.

A szóvivő azt is elmondta, hogy a katonai akciók során sok kár keletkezett az UNIFIL állásaiban.

Izrael felszólította Dél-Libanon lakóit, hogy újabb rendelkezésig ne térjenek vissza a lakóhelyükre

„A védelmük érdekében újabb rendelkezésig ne térjenek vissza. Ne induljanak dél irányába, mindenki, aki dél felé tart, az életét veszélyezteti” – írta arabul az X mikroblog portálon Avicháj Adraé, a hadsereg szóvivője.

Izrael elrendelte továbbá 23 dél-libanoni falu lakosainak evakuálását a Bekaa-völgyön át a Földközi-tengerbe ömlő Avali folyó mentén.

Szeptember 23. óta, amikor a Dél-Libanonra, a Hezbollah Izraellel határos erősségére irányuló légicsapások intenzívebbé váltak, családok tízezrei menekültek el a térségből a libanoni hatóságok és az ENSZ szerint.

Emberek vizsgálják a károkat egy izraeli légicsapás helyszínén a Libanon-hegyi Maaysra faluban, Byblos tengerparti városától keletre 2024. október 12-én
Fotó: JOSEPH EID  / Forrás:  AFP

Izrael, amely a jóm-kipúrt, az engesztelés napját ünnepli, két újabb légitámadást hajtott végre Dél-Libanon ellen, a Hezbollah pedig bejelentette, hogy előző nap drónokat lőtt ki egy Haifa melletti katonai támaszpontra.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a libanoni Hezbollah mintegy 320 lövedéket lőtt ki Izraelre a jóm-kipúr idején, péntek estétől a szombati napnyugtáig.

A libanoni egészségügyi minisztérium szombaton bejelentette, hogy kilenc ember halt meg, és 28 másik megsebesült szombaton izraeli légicsapásokban Bejrúttól délre és északra, a Hezbollah erősségének számító területeken kívül.

Samír Zsazsa, a Libanoni Erők nevű keresztény párt elnöke szombaton úgy vélte, hogy a tűzszünet elérésének egyetlen lehetséges megoldása az elnökválasztás és a libanoni milíciák lefegyverzését előíró nemzetközi határozatok megvalósítása.

Libanonnak két éve nincsen elnöke a parlamentben létező nézeteltérések miatt, amelyek a Hezbollah és versenytársai, közöttük a legnagyobb keresztény párt, a Libanoni Erők között állnak fenn.

„Komoly nemzetközi kezdeményezések híján az egyetlen lehetőségünk arra, hogy elérjünk egy tűzszünetet, az lenne, hogy köztársasági elnököt választunk” – mondta a Szaúd-Arábiához és az Egyesült Államokhoz közel álló politikus.

Az iráni parlament elnöke, Mohammad-Bager Galibaf, aki Bejrút központjában ellátogatott a legkevesebb 22 emberéletet kioltó csütörtöki izraeli légicsapás helyszínére, támogatásáról biztosította a libanoni kormány tűzszüneti javaslatát. Galibaf tárgyalt libanoni kollégájával, Nabih Berrivel, a síita Amal mozgalom vezetőjével és Nadzsib Mikati kormányfővel. A miniszterelnök megismételte: a kormány elsődleges feladata, hogy a tűzszünet érdekében munkálkodjon.

Norvégia ideiglenes határellenőrzést vezet be a két uniós országgal közös határain

Norvégia ideiglenes határellenőrzést vezet be a két EU-tagországgal közös határain, miután a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálata korábban megemelte az ország terrorfenyegetettségi szintjét – közölte szombaton a rendőrség.

A határellenőrzés egyelőre október 22-ig tart.

A közleményben a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálatának (PST) október 8-i bejelentésére hivatkoztak, amely mérsékeltről magasra, azaz az ötfokozatú skála második legmagasabb szintjére emelte Norvégia fenyegetettségi szintjét. A hivatal kiemelte, hogy különösen a zsidó és izraeli célpontok fenyegetettsége nőtt meg.

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de része a schengeni övezetnek, amelyen belül útlevél-ellenőrzés nélkül utazhatnak a tagországok állampolgárai. Norvégiának a szárazföldön (Oroszországon kívül) Svédországgal és Finnországgal van közös határa. Mindkét utóbbi ország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és a schengeni övezetnek.

A rendőrségi közlemény szerint nem minden utazót ellenőriznek a határon, és nem kell késésekre számítani az ellenőrzések miatt.

Nicaragua megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel

Nicaragua megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel – jelentette be Rosario Murillo, a közép-amerikai ország alelnöke pénteken.

Az alelnök, aki Daniel Ortega elnök felesége, azt mondta, férje utasította a kormányt, hogy „szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat a fasiszta és népirtó izraeli kormánnyal”. Előzőleg a nicaraguai nemzetgyűlés (parlament) arra kérte a kormányt, hogy fontolja meg a diplomáciai kapcsolatok megszakítását „Benjámin Netanjahu népirtó és cionista kormányával.”

A lépés nagyrészt szimbolikus, mivel minimális a diplomáciai kapcsolat a két ország között.

A nicaraguai bejelentés egybeesik azzal, hogy Izrael egyre nagyobb diplomáciai nyomás alá kerül a gázai háború és Libanon elleni támadások miatt.

A gázai háború miatt Gustavo Petro kolumbiai elnök májusban megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és „népirtónak” nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányát. Ugyanebben a hónapban Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök visszahívta országa izraeli nagykövetét, és a gázai háborút a holokauszthoz hasonlította.

Ez történt pénteken:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában