Zelenszkij szerint Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – frissül

Cikkünk frissül!

Ukrajna további támogatást kért az ország aknamentesítéséhez

Nagyobb támogatást kért csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az országa területének negyedét ellepő aknák és fel nem robbant bombák biztonságos eltávolítása céljából egy svájci konferencián.

A Világbank tanulmánya szerint a teljes aknamentesítés 34,6 milliárd dollárba (12,7 ezer milliárd forint) is kerülhet.

„Ez óriási mértékű kihívás” – mondta Denisz Smihal a lausanne-i találkozón, ahol „az egész civilizált világot” felszólította, hogy növeljék Ukrajnának szánt támogatásukat az aknamentesítése terén.

Elmondása szerint az ukrán aknamentesítési stratégia keretében a folyamat befejezését 2033-ra tűzték ki, de Ukrajnának több segítségre van szüksége, különösen az aknamentesítési munkálatokat végző tízezer ember kiképzése terén és a terepet az embereknél százszor gyorsabban megtisztítani képes gépek gyártásában.

„Ukrajnában már megkezdődött ezeknek gépeknek a gyártása, de az önök segítségére is szükségünk van” – emelte ki a miniszterelnök.

Viola Amherd svájci elnök a találkozón bejelentette, hogy országa további három távirányítású aknamentesítő gépet fog szállítani Ukrajnába.

Stanley Brown, az Egyesült Államok politikai és katonai ügyekért felelős államtitkár-helyettese kifejtette, hogy Washington egy Ukrajnával közös újabb aknamentesítési projekt elindítását tervezi.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) korábban olyan mesterséges intelligenciával ellátott drónokkal támogatta Ukrajna aknamentesítési projektjét, amelyek a legkisebb aknákat is képesek felismerni.

Az ilyen technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt évben 18 ezer négyzetkilométernyi területet sikerült megtisztítani, 137 ezer négyzetkilométerre csökkentve a veszélyes területeket – közölte Jaco Cillers, az ENSZ Fejlesztési Programjának ukrajnai képviselője.

Számos területen a frontvonalhoz való közelség miatt nem lehet emberi aknamentesítést végezni, ezeket a területeket az ukrán hadsereg tisztítja meg.

Orbán Balázs: az ukrán győzelmi terv a legrövidebb utat jelenti a harmadik világháború kitöréséhez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "győzelmi terve" a legrövidebb utat jelenti a harmadik világháború kitöréséhez, ezért ezt a tervet Magyarország nem támogatja – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

Orbán Balázs az uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a bemutatott terv a háború elmérgesedéséről, valamint NATO-országok bevonásáról szól a konfliktusba, ami teljesen elfogadhatatlan Magyarország számára.

Az Európai Uniónak és az összes tagállamnak ehelyett békestratégiát kell folytatnia, amely a diplomáciai eszközök használatára helyezi a hangsúlyt, nem pedig a fegyverek küldésére és a további eszkalációra – jelentette ki.

Az uniós csúcs migrációval kapcsolatos vitájával összefüggésben Orbán Balázs azt mondta: egyre többen beszélnek arról, amiről Magyarország már évek óta, miszerint az illegális migráció megállításának nincs más módja, mint az, hogy „nem engedjük be őket az Európai Unió területére”. Egyre többen beszélnek arról is, hogy az illegális migránsokat az unión kívül kell tartani, kérelmeiket pedig szintén az unión kívül kell elbírálni – mondta.

Emlékeztetett, hogy a bevándorlási kérelmek unión kívüli elbírálására az uniós jog jelenleg nem ad lehetőséget sőt, azt az országot, amelyik 2015 óta ezt csinálja, elítélték és az EU történetének legnagyobb bírságát kell megfizetnie. Ez azt mutatja, hogy az uniós jog és a menekültügyi paktum a migrációs probléma része – hívta fel a figyelmet.

Magyarország szövetségeseivel nyomást gyakorol az uniós intézményekre, mert a hozzáállásuknak meg kell változnia, büntetés helyett támogatniuk kell azokat az országokat, melyek az illegális migráció megállításán fáradoznak – tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne

Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve: ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.

„A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak” – fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára.

Az elnök aláhúzta emellett a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre, mint mondta, mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.

A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett: rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el.

„Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent” – jelentette ki.

Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta - a Szovjetunió idején a területére telepített - nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt.

Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik.

„Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem” – szögezte le.

„Üdvözöltük egymást; ez jó dolog” – fogalmazott.

Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre”. Leszögezte: a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára”.

 – jelentette ki Zelenszkij.

A donyecki Makszimiljanivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Makszimiljanivka települést – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, a hadiipart ellátó energetikai létesítményt, 14 lőszer-, két hadfelszerelés- és egy drónraktárt, két páncélozott szállítójárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és két vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 43 repülőgép típusú drónt.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyi hírügynökségnek - a helyi lakosságtól származó értesülésekre hivatkozva - azt állította, hogy az ukrán oldalon nemcsak NATO-országokból érkezett "zsoldosok", de rendfokozattal rendelkező francia, német és lengyel aktív katonák is harcolnak.

Kurszk irányában a csütörtöki orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett 15 páncélozott harcjárművet, köztük öt tankot veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 23 850 embert, 165 harckocsit, 77 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 942 páncélozott harcjárművet, 643 gépkocsit, 193 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Amerikai diplomata: egyre nyugtalanítóbb Észak-Korea fegyverkezése és az Oroszországnak nyújtott háborús segítsége

Az Egyesült Államokat és szövetségeseit egyre jobban nyugtalanítja Észak-Korea nukleáris fegyverkezése és fenyegető retorikája, valamint az Oroszországnak nyújtott háborús segítsége - közölte szerdán Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes.

A diplomaták találkozóját egy nappal az után tartották, hogy kedden Észak-Korea felrobbantotta a kommunista államot Dél-Koreával összekötő utakat a határ menti demilitarizált övezet ellenőrzése alatt álló részén.

A két Korea közötti feszültség 2022 óta egyre csak nőtt, amikor is Kim Dzsongün észak-koreai vezető stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Oroszországgal, melynek következtében az ország tovább növelhette saját fegyverarzenálját.

Oroszország március végén megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Észak-Korea, illetve annak atom- és ballisztikusrakéta-programja elleni szankciók ellenőrzéséért felelős szakértői testület mandátumának meghosszabbítását.

Oroszország visszautasította az Egyesült Államok és szövetségesei azon vádjait, mely szerint a vétóval kívánja leplezni az ukrajnai háborúhoz Phenjantól vásárolt fegyvereket és rakétákat.

Az ukrán média hónap eleji beszámolója szerint hat észak-koreai katona is volt azok között, akik október 3-án Donyeck megye orosz megszállás alatt álló részén haltak meg ukrán rakétacsapásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a részletek közlése nélkül azt, állította, hogy Észak-Korea katonákkal segíti Oroszországot a háborúban. Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes nem erősítette meg az ukrán média állításait.

Mark Rutte: Ukrajnának az erő pozíciójából kell megkezdenie a tárgyalásokat Oroszországgal

Azt szeretnénk, hogy Volodomir Zelenszkij elnök és Ukrajna erős pozícióból kezdhessen tárgyalásokat Oroszországgal, de amíg ez a pillanat nem jön el, számíthat a folyamatos támogatásunkra, és az orosz elnök se gondolja, hogy a szövetségesek abbahagyják Ukrajna támogatását – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek brüsszeli tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.

Rutte üdvözölte, hogy az Egyesült Államok elnöke szerdán újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, és azt, hogy Ausztrália 49 harckocsival segíti az ország védelmi képességeit.

Arról is beszélt, hogy lépésről lépésre történő megközelítés szükséges a NATO Oroszországhoz való hosszú távú viszonyának kialakításhoz.

 – mondta a holland politikus.

Arra is rámutatott, hogy bizonyítékok utalnak arra, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot a háborús erőfeszítésekben. „Fehéroroszország egyértelműen nem az erő pozíciójából teszi ezt, és ez azt jelenti, hogy ez árt az ország függetlenségének. Nem segíti a fehérorosz népet, ha Minszk támogatja Putyint az Ukrajna elleni háborús erőfeszítésekben, ezért ennek véget kell vetni. De ez nyilvánvalóan Fehéroroszországon, a fehérorosz politikán és az embereken múlik” – tette hozzá.

Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, középpontjában az ukrajnai háború, a migráció és az EU gazdaságának helyzete

Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, a migráció, az Európai Unió versenyképessége, valamint gazdasági helyzete áll.

A tagállami vezetők eszmecserét folytatnak az ukrajnai háború helyzetéről, a fronton kialakult helyzettel kapcsolatos fejleményeket fogják megvitatni. A katonai támogatást illetően a tagállami vezetők áttekintik a légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták célba juttatása terén elért eredményeket, továbbá az Európai Békekeret keretében hozott támogatási intézkedéseket. Meg fogják vitatni azt is, milyen előrelépés történt az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételek felhasználása terén Ukrajna javára.

Josep Borrell: Ukrajna győzelmi tervét és a béketervet össze kell kapcsolni

Az ukrán elnök által bemutatott győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.

Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve - ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: 

Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.

– hangsúlyozta.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le.

– hangsúlyozta.

Több mint 50 drónnal és egy rakétával támadták az oroszok Ukrajnát

Az orosz hadsereg 56 drónnal és egy rakétával támadta meg Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt, további 27 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint csütörtökre virradó éjjel az orosz erők egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát lőttek ki egy meg nem nevezett célpontra az oroszországi Kurszk térségéből, valamint 56 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelem 22 drónt lelőtt Szumi, Kijev, Poltava, Csernyihiv, Zsitomir, Mikolajiv, Cserkaszi, Odessza és Ternopil megyék fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 27 pedig eltűnt a radarokról „az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként” – áll a közleményben.

A támadás elhárításában az Ukrán Védelmi Erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési egységei vettek részt.

– jelentette az ukrán légvédelem.

– tette közzé a Kijev Városi Katonai Közigazgatás.

Kijev Desznyanszkij kerületében kisebb károk keletkeztek egy társasházban, illetve egy óvoda épületében. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs információ.

Egy egész orosz zászlóaljat semmisítettek meg az ukrán erők (videó)

Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége (GUR) különleges egységei a Harkivi régióban végrehajtott művelet során 400 hektár erdőt tisztítottak meg, és majdnem egy egész orosz zászlóaljat is megsemmisítettek – írja a Mandiner.

A hírszerzés tájékoztatása szerint a művelet október 15-én történt, amelyben részt vettek az Artan és Kraken egységek, valamint a Nemzetközi Legió és az Orosz Szabadság Legió – sorolta a Militarnij.

Az ukrán erők beszámolójukban kiemelték, hogy a GUR akciói során az ellenséges zászlóalj táborát is szinte a földdel tették egyenlővé, és

A zászlóalj megsemmisítéséről készült felvétel alább tekinthető meg:

Titkos mellékletek vannak az ukrán győzelmi tervben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Verhovna Radában ismertette az öt pontból álló győzelmi tervet, amiről kiderült, hogy három titkos melléklete is van, amelyeket csak a kijelölt partnerországok vezetőivel osztottak meg.

Az öt nyilvános pont: 
1. Ukrajna felvétele a NATO-ba
2. A védekezés megerősítése
3. Oroszország elrettentése
4. A gazdasági potenciál erősítése
5. Az Európában állomásozó amerikai katonai kontingensek felváltása ukrán egységekkel.

A lista 2., 3. és 4. pontja tartalmaz olyan mellékleteket, amelyeket eddig csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vezetői ismerhettek meg.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Magyarország területére 2024. október 16-án az ukrán-magyar határszakaszon 4818 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4439 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán: