2024.10.15. 07:04
Lőfegyveres merénylet történt Izraelben
Az izraeli–palesztin háború 373. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katonák a Dél-Libanonban végrehajtott szárazföldi hadműveletük közben az izraeli határ közelében
Forrás: MTI/AP
Fotó: Sam McNeil
London újabb szankciókat jelentett be izraeli telepesek és őket támogató szervezetek ellen
Szankciókat jelentett be kedden a londoni külügyminisztérium olyan szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. Ugyancsak szankciókkal sújtott a brit kormány több olyan szervezetet, amely a telepeseket támogatja.
Az idén ez a harmadik hasonló szankciócsomag a brit kormány részéről.
A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az utóbbi egy évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekmények.
A tárca idézi az ENSZ statisztikáját, amely szerint tavaly október óta több mint 1400 ilyen incidens történt a ciszjordániai palesztin területeken.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy hagyományosan októberben kezdődik az olívaszüret Ciszjordániában, így ez a hónap kulturális és gazdasági szempontból is fontos a palesztinok számára. Ebben az időszakban ugyanakkor rendszeresen kiugróan magas az erőszakcselekmények száma is, mivel szervezett telepescsoportok támadnak a palesztinokra a betakarítás megzavarása végett – áll a londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatásában.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
David Lammy külügyminiszter a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: az izraeli telepesek megdöbbentő módon még iskolák és kisgyermekes palesztin családok ellen is támadásokat hajtanak végre, az izraeli kormány tétlensége pedig büntetlenséget biztosít az erőszakcselekmények elkövetőinek.
A London által kedden bejelentett szankciók – amelyek mindenekelőtt szigorú pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak – három illegális ciszjordániai telepet érintenek, és négy olyan szerveződést, amelyek az erőszakcselekményekhez támogatást és finanszírozást nyújtanak.
Nagy-Britannia legutóbb májusban, azt megelőzően februárban is szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.
London már tavaly decemberben megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
Ezeket az intézkedéseket még a Konzervatív Párt vezette előző brit kormány léptette érvénybe. A júliusi nagy-britanniai parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány most először jelentett be hasonló szankciókat izraeli telepesek ellen.
David Cameron, a konzervatív kormány volt külügyminisztere kedden a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a választások előtt személyes szankciók bejelentését tervezte az izraeli kormány két tagja, Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter ellen is, és csak azért tett le erről a szándékáról, mert azt a tanácsot kapta, hogy a választások közeledtével ez „túlzottan átpolitizált” döntésnek tűnhetett volna.
Cameron szerint Szmotrics és Bengvír a gázai övezetbe irányuló segélyek bejutásának megakadályozását célzó kijelentéseket tett, és biztatták „az elborzasztó cselekedeteket végrehajtó” szélsőséges ciszjordániai telepeseket is.
A volt külügyminiszter szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tudomására kell hozni, hogy ha kormányában szélsőséges miniszterek vannak, akik így viselkednek, akkor London kész szankciók alkalmazására.
Szankciók bevezetését sürgeti Izraellel szemben a török külügyminiszter
Szankciók bevezetését sürgette Izraellel szemben a török külügyminiszter kedden egy ankarai konferencián.
A diplomácia ideje lejárt, ezért szankciókat kell bevezetni Izrael ellen
– jelentette ki Hakan Fidan a rendezvényen, amelynek Palesztina jövője volt a címe.
„Eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol már nem használnak a szavak, a diplomácia, a politika; ezért más eszközökre van szükség. A nemzetközi közösségnek cselekednie kell, törvényes eszközökkel, bojkottal szembe kell szállnia Izraellel, nem kaphat már semmilyen támogatást semmilyen területen” – szögezte le.
Hozzátette:
„ha ez nem történik meg, akkor Izrael folytatni fogja a népirtást és a tömeggyilkosságokat Gázában, mert tetteiért nem kell megfizetnie sem gazdaságilag, sem politikailag, sem katonailag”.
Fidan hangot adott amiatti aggodalmának, hogy a Gázai övezet ügye egyre kevesebb nemzetközi figyelmet kap a Libanon elleni izraeli támadások intenzívebbé válása óta. A külügyminiszter szerint Izrael támogatóinak is felelniük kell tetteikért, meg kell érteniük, hogy nem adhatnak feltétlen támogatást Izraelnek.
Törökország a gázai fegyveres konfliktusra hivatkozva tavasszal befagyasztotta ugyan gazdasági együttműködését Izraellel; mégis a török ellenzék egy része azzal vádolja a kormányt, hogy korábban megkötött egyezmények alapján továbbra is szállít kőolajat a zsidó államnak.
Bóka János: az EU nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemrőlA magyar elnökség egyik nagy sikere, hogy az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről, a szöveg hangsúlyozza, hogy az EU kiáll a rasszizmus, a gyűlölet és a megkülönböztetés minden formája ellen – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter Luxembourgban, az általános ügyekkel foglalkozó tanács ülését követően kedden. Bóka János a részleteket közölve kiemelte: a zsidó élet elősegítése és az antiszemitizmus elleni küzdelem különös fontosságú, tekintettel arra, hogy riasztó mértékben megnőtt az antiszemita indíttatású incidensek száma Európában és azon túl is. Tájékoztatása szerint a nyilatkozat aláhúzza, hogy fel kell lépni az elsősorban online terjedő gyűlöletbeszéddel szemben, ideértve az antiszemita gyűlöletbeszédet is. Leszögezi: hogy komoly oktatási és ismeretterjesztési tevékenységet kell végezni, és minden körülmények között szavatolni a zsidó emberek, a zsidó közösségek és a zsidó intézmények biztonságát. E tekintetben Magyarország Európában példamutató módon jár el – hívta fel a figyelmet Bóka János, majd közölte: az Európai Unió 27 tagállama közül 23 tagállamnak, köztük Magyarország van antiszemitizmus elleni stratégiája. A magyar stratégia azokon a vonalakon kíván továbblépni, amelyeket a kedden elfogadott nyilatkozat is meghatároz: ez a gyűlöletbeszéd elleni határozott fellépés, az oktatás és ismeretterjesztés, illetve a zsidó emberek, a zsidó közösségek és zsidó intézmények biztonságának szavatolása. Az antiszemitizmusnak nincsen helye Európában – szögezte le. Bóka János elmondta, a konszenzussal elfogadott nyilatkozat aláírói abban bíznak, hogy az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet fog fordítani az Európában egyre erősödő antiszemita incidensekre, azoknak a kiváltó okaira és arra, hogyan lehet hatékonyan fellépni ezzel a határokon átnyúló jelenséggel szemben. „Az európai zsidó kulturális örökség az európai örökségünk része, és enélkül az örökség nélkül Európa nem lenne többé Európa” – fogalmazott. Az Általános Ügyek Tanácsa luxembourgi ülésének eredményeit sorolva Bóka János közölte: a miniszterek folytatták a csütörtökre tervezett, várhatóan egynapos EU-csúcs előkészítését. A tagállamok állam-, illetve kormányfői eszmét fognak cserélni az ukrajnai, illetve a közel-keleti helyzetről, egyeztetnek a migrációs válságról és az EU előtt álló egyéb kihívásokról. Az uniós csúcson az Európai Unió versenyképessége is szóba kerül, előkészítve a novemberi, Budapesten tervezett informális Európai Tanács ülést. A tagállmai vezetők emellett a nemzetközi helyzet bizonyos kérdéseit is áttekintik, különös tekintettel Szudánra, Venezuelára, Moldovára vagy Georgiára. El fogják fogadni az Európai Szemeszter keretében közzétett országspecifikus ajánlásokat – tájékoztatott. Az általános ügyekkel foglalkozó miniszterek áttekintették az Európai Unió és Svájc között folyó tárgyalásokat, illetve az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat. Mindkét kapcsolat előmozdítása a magyar uniós elnökség prioritásai közé tartozik – tette hozzá Bóka János. Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős biztos a sajtótájékoztatón közölte: az Európai Bizottság elkötelezett az uniós tagállamokban elő zsidók védelme és biztonsága, valamint jó életminőségük szavatolása mellett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet által Izrael ellen tavaly októberben elkövetett támadása után megnövekedett a zsidók elleni atrocitások száma Európában. A zsidók elleni bűncselekmények elfogadhatatlanok, nem fordulhat elő, hogy a zsidóknak ismételten el kelljen menekülniük Európából, végleg le kell zárni az európai történelem sötét fejezeteit – tette hozzá az uniós biztos. |
Katari emír: Izraelnek kész terve van Ciszjordániával és Libanonnal, ezeket akarja megvalósítani
A közel-keleti ellenségeskedés súlyosbodását Izrael idézte elő, mégpedig azért, mert kidolgozott terve van Ciszjordániával és Libanonnal, ezeket akarja megvalósítani – jelentette ki kedden a katari emír, akinek országa kulcsszerepet játszott a Gázai övezeti tűzszünet érdekében tett erőfeszítésekben.
A libanoni határon történt eszkaláció megállításának legegyszerűbb és legbiztosabb módja a gázai megsemmisítő háború leállítása lett volna
– tette hozzá Tamím bin Hamad ász-Száni a konzultatív tanácsnak nevezett katari parlamentben.
Izrael azonban tudatosan választotta az agresszió kiterjesztését, mert terve volt a Gázai övezet mellett olyan régiókkal is, mint Ciszjordánia vagy Libanon, és mert lehetőséget látott e terve megvalósítására
– tette hozzá.
Fotó: Karim JAAFAR / Forrás: AFP
Katarnak kulcsszerepe volt abban, hogy a felek kössenek tűzszünetet, de ilyen mindössze egyszer jött létre rövid időre, majd a konfliktus kiszélesedett. A Gázai övezeti háború hatására Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia rendszeresen támadta egymást a határon át, és az Izrael által 1967 óta megszállt Ciszjordániában is megszaporodott az erőszakcselekmények száma.
A katari emír kifejtette:
E hatalmas térségbeli pusztítás után Izraelnek nem lesz más választása, mint alkalmazkodni ahhoz a megoldáshoz, a kétállamihoz, amelyet a nemzetközi közösség elvben elfogadott.
Az amerikai közlekedési minisztérium 4 millió dollár bírsággal sújtja a Lufthansát zsidó utasok diszkriminálása miattAz Egyesült Államok 4 millió dolláros bírsággal sújtja a Lufthansa német légitársaságot, amiért zsidó utasokat diszkriminált 2022 májusában a New Yorkból Frankfurt érintésével Budapestre tartó egyik járatán – közölte kedden az amerikai közlekedési minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint 128 zsidó utast, akik csaknem kivétel nélkül ortodox zsidók öltözetét viselték, nem engedtek fel Frankfurtban a csatlakozó budapesti járatra egyesek állítólagos helytelen viselkedésére hivatkozva. Annak ellenére, hogy az érintettek közül sokan nem is ismerték egymást, s nem is együtt utaztak, az amerikai tárca által meghallgatott utasok azt állították, hogy a Lufthansa úgy kezelte őket, mintha egy csoport lennének, s így nem engedték fel őket a járatra az állítólag helytelenül viselkedő kevesek miatt. A keddi tájékoztatás szerint az amerikai közlekedési minisztérium kétmillió dollár bírsággal sújtja a német légitársaságot, továbbá ráterheli azt a kétmillió dollárt, amelyet a tárca kártérítésként fizetett ki az érintetteknek. A német légitársaság tagadta, hogy alkalmazottai hátrányosan megkülönböztettek volna utasokat, de belegyezett a bírság megfizetésébe, hogy elkerüljön egy lehetséges peres eljárást, amivel az amerikai tárca fenyegetett. |
ENSZ: több mint 400 ezer gyerek kényszerült lakóhelye elhagyására Libanonban
Libanonban az elmúlt három hétben több mint 400 ezer gyerek kényszerült lakóhelye elhagyására – közölte hétfőn az ENSZ gyermekjogi szervezetének egyik vezető tisztségviselője.
Az Izrael és a Hezbollah síita milícia közötti háború kiszélesedése miatt Libanonban 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából az elmúlt hetekben. Többségük az ország középső és északi részében, főleg Bejrútban keresett menedéket.
Ted Chaiban, az UNICEF ügyvezetőigazgató-helyettese, aki több menedékszállást meglátogatott Bejrútban, elmondta: megdöbbentette, milyen nagy számban érintette a gyerekeket a három hete tartó háborús állapot.
Fotó: Bilal al-Hammud / Forrás: MTI/EPA
Hangsúlyozta, hogy mintegy 1,2 millió gyerek nem részesül oktatásban, mert nem tud eljutni az iskolába, vagy iskolája épülete megrongálódott, esetleg menedékhellyé alakították át.
Az utolsó dolog, amire ennek az országnak szüksége van - mindazok mellett, amin már korábban keresztülment -, hogy elveszítsen egy újabb egy generációt
– fogalmazott Chaiban.
Néhány libanoni magániskola még működik, de az állami iskolákat nagyon megviselte a háború.
Leginkább azért aggódom, mert veszélybe került több százezer gyerek – libanoniak, szíriaiak és palesztinok – iskoláztatása
– mondta az UNICEF tisztségviselője.
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint az országban több mint 2300 ember halt meg az izraeli támadásokban vagy azok következtében, és csaknem 75 százalékuk az utóbbi egy hónapban.
Az utóbbi három hétben több mint száz gyerek vesztette életét, és több mint nyolcszázan megsebesültek.
Chaiban tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy
a gyerekek zsúfolt menedékhelyeken élnek, egyebek mellett iskolaépületekben, ahol egy-egy osztálytermen 3-4 családnak kell osztoznia, és ezer főre mindössze 12 WC jut, ha egyáltalán működnek.
De sok menekült család sátorban él az utak mellett vagy a tengerparton.
A háborús állapotok miatt az egészségügyi ellátási rendszerrel is gondok vannak, 12 kórház már nem vagy csak részben működik.
Emellett a vízszolgáltatás is súlyos károkat szenvedett: az elmúlt három hétben csaknem 350 ezer ember vízellátása került veszélybe – fűzte hozzá Chaiban, megjegyezve, hogy az UNICEF a helyi hatóságokkal együttműködve dolgozik az infrastruktúra helyreállításán.
Chaiban hangsúlyozta, hogy a polgári infrastruktúra megkímélése érdekében tűzszünetre van szükség Libanonban és a Gázai övezetben is. Mint mondta: politikai akaratra és annak felismerésére van szükség, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel.
Chaiban arra is felhívta a figyelmet, hogy a Libanonban kialakult helyzet javításához szükséges mintegy 108 millió dollár értékű segélynek eddig mindössze a 8 százaléka gyűlt össze.
Merz szerint Scholznak tisztáznia kell az Izraelnek szánt fegyverek befagyasztását
Robert Habeck gazdasági miniszter és Annalena Baerbock külügyminiszter március óta blokkolja a német fegyverszállításokat Izraelnek, írja a Bild, ami miatt Olaf Scholz kancellár is nyomás alá került – írja a Bild nyomán a Magyar Nemzet.
Friedrich Merz a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője az ügyben kérdőre vonná a Zöldek minisztereit, és személyesen Olaf Scholz kancellárt. Közben a koalíciós partner Szabaddemokrata Párt is heves vádakat fogalmazott meg a Zöldekkel szemben.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
Merz azt nyilatkozta:
Az Izraelnek szánt védelmi felszerelések nyilvánvalóan megakadályozott vagy legalábbis késleltetett jóváhagyásáról szóló új megállapítások nem lepnek meg. Most már teljes mértékben tisztázni kell, hogy Habeck gazdasági miniszter és Baerbock külügyminiszter milyen szerepet játszott ebben.
Az ellenzéki vezető világossá tette, hogy:
Scholz kancellárnak, mint a Szövetségi Biztonsági Tanács elnökének is felelőssége van
A cikk folytatását IDE kattintva olvashatja el.
Lőfegyveres merénylet történt Izraelben, egy autópálya-csomópontnál
Lőfegyveres merényletet követett el egy ismeretlen tettes kedden az izraeli Javné közelében egy autópálya-csomópontnál több jármű és utasai ellen.
Több embert megsebesített, közülük egy meghalt még kórházba szállítása előtt
– közölték az izraeli hatóságok.
Egy harminc év körüli rendőrt gyilkolt meg az út szélén álló és lövöldöző terrorista.
Az esetet látva autójával megállt a helyszínen egy orvos, hogy segítséget nyújtson, de őt elütötte egy jármű, ami miatt könnyebben megsérült.
A merénylőt, aki előtte a csomópont több másik részén is az autókra lőtt, végül egy civil lőtte le.
A helyszínre ment Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter.
Olyan reformot vezettünk be, amely újra és újra bizonyította sikerességét. A civilek engedéllyel tartott fegyverükkel sok emberéletet mentettek már meg
– mondta a miniszter az általa bevezetett változtatásokra utalva, amelyek megkönnyítik a civileknek a fegyverviselési engedély megszerzését.
A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és helikopterrel átkutatta a környéket, esetleges további merénylőket keresve.
Illés Boglárka a közel-keleti helyzetről
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az a M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a közel-keleti helyzetről szólva kiemelte, „nemcsak mi, hanem mások is a tűzszünet irányába próbálják terelni a feleket, és az eszkalációt próbálják csökkenteni”, és jelezte, abban bíznak, hogy a konfliktus nem fog kiszélesedni.
Egy terrorszervezet az, amely megtámadott egy szuverén államot, és úgy gondoljuk, hogy éppen ezért nem államok közötti konfliktusról beszélünk, hanem arról, hogy bizony Izraelnek joga van ahhoz, hogy egy terrorszervezet ne veszélyeztesse az izraeli állampolgárok mindennapjait
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ez nem csak Izraelre vonatkozik, ha ez a világ bármely pontján előfordulna, akkor az álláspontjuk egyértelmű és világos ebben a kérdésben.
Az államtitkár szólt arról, hogy folyamatos kapcsolatban vannak minden magyar állampolgárral, aki a térségben tartózkodik.
Egyúttal köszönetet mondott azoknak az országoknak, köztük Szlovákiának és Szerbiának, amelyek segítettek magyarok kimenekítésében.
Az ENSZ békefenntartói a helyükön maradnak Libanonban
Az ENSZ libanoni békefenntartói (UNIFIL) a helyükön maradnak annak ellenére, hogy Izrael kivonulásukra szólított fel őket - közölte hétfőn a világszervezet békefenntartó műveleteinek vezetője, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa bírálta az erőket ért legutóbbi támadásokat.
Döntés született, az UNIFIL megmarad minden jelenlegi állásában, annak ellenére, hogy az izraeli erők felszólították őket, hagyják el a kék vonal közelében lévő pozícióikat
– közölte Jean-Pierre Lacroix.
Az UNIFIL 1978 óta felügyeli az Izrael és Libanon közötti határvidéket. Küldetésében több mint 50 országból több mint tízezer ENSZ-katona vesz részt.
Az izraeli erők és az Irán által támogatott síita Hezbollah milícia közötti harcokban a békefenntartók az elmúlt napokban többször is tűz alá kerültek. Lacroix szerint öt katona megsebesült az összecsapásokban. Emellett izraeli harckocsik áttörték a dél-libanoni ENSZ-bázis főkapuját.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég a békefenntartók azonnali kivonását követelte a dél-libanoni harci övezetből. A kormányfő hivatalának tájékoztatása szerint Netanjahu közvetlenül António Guterres ENSZ-főtitkárnak címezve azt üzente: ideje kivonni az UNIFIL-t a harci területről, ahol a Hezbollah erődítményei vannak.
Izrael arra szólította fel a békefenntartókat, hogy libanoni szárazföldi művelete idejére 5 kilométerrel vonuljanak északabbra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai hétfőn bírálták a kéksisakosok ellen Dél-Libanonban a közelmúltban elkövetett támadásokat. Pascale Baeriswyl svájci ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke, a testület mind a 15 tagjának nevében kijelentette, felszólítanak minden felet, hogy tartsa tiszteletben az UNIFIL személyi állományának és az ENSZ létesítményeinek biztonságát. A tagok egyben emlékeztettek arra, hogy az ENSZ békefenntartói és az ENSZ létesítményei soha nem lehetnek támadás célpontjai.
Izrael azzal vádolja a Hezbollahot, hogy saját céljaira használja az UNIFIL-bázisok közelében lévő területeket. Az izraeli erők és a Hezbollah libanoni harcai miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok, az infrastruktúra lerombolása és a belső menekültek növekvő száma miatt. A testület felszólította az összes felet, hogy tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot
– mondta Baeriswyl.
Libanonban az elmúlt hónapban több mint 1400 ember – köztük civilek, orvosok és a Hezbollah harcosai – vesztette életét, és 1,2 millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. Az elmúlt évben mintegy 60 izraeli halt meg a Hezbollah csapásaiban. Izrael azt állítja, el akarja űzni a militáns csoportot a határtól, hogy a mintegy 60 ezer kitelepített izraeli visszatérhessen otthonába az ország északi részén.
Izrael elkerüli az iráni nukleáris- és energia célpontok támadását
A The Times of Israel a Washington Post jelentésére hivatkozva írta meg, hogy Netanjahu megfogadta, elkerülik az iráni nukleáris- és olajlétesítmények támadását, amelyeket az Egyesült Államok azért ellenzett, hogy megelőzzék a konfliktus kiszélesedését és a regionális szövetségesek bevonódását – adta hírül a Magyar Nemzet.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Az izraeli válaszlépéseket már hetek óta feszülten várják a régióban, miután Irán 200 ballisztikus rakétát indított Izraelre október 1-jén, válaszul a Hezbollah terrorcsoport vezetője, Hassan Nasrallah halálára. Az amerikai kormány attól tartott, hogy a konfliktus fokozódása ronthatná a novemberi amerikai elnökválasztás esélyeit az energiapiacra gyakorolt esetleges hatások miatt, amelyek hátrányosan érinthetik a demokrata jelölteket.
Több száz célpontot ért izraeli légicsapás Dél-Libanonban és a Gázai övezetben az elmúlt 24 órában
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) legújabb katonai műveletei során az elmúlt 24 órában intenzív támadásokat hajtottak végre Dél-Libanon és a Gázai övezet területén, több mint 230 stratégiai célpontot érintve. Elsődleges célpontjaik a Hezbollah és más militáns csoportok állásai voltak, melyek az elmúlt időszakban növekvő fenyegetést jelentettek Izrael biztonságára – írja a Magyar Nemzet.
A több frontos hadművelet részeként az izraeli légierő precíziós csapásokkal semmisített meg fegyverraktárakat, rakétaindítókat és más harcászati létesítményeket. Egyes jelentések szerint ezeket az akciókat éles, közvetlen harcok is kísérték, amelyek során szárazföldi csapatok intenzív összecsapásokba bocsátkoztak a terroristákkal. A Dél-Libanonban végrehajtott támadások során az izraeli erők arra összpontosítottak, hogy gyengítsék a Hezbollah katonai kapacitását, különösen a rakétaindító rendszereit és azok ellátó infrastruktúráját.
A Gázai övezetben az IDF különös figyelmet fordított a Hamasz által működtetett fegyverrendszerek felszámolására. Az izraeli csapatok figyelő drónokat és felderítő eszközöket is bevetettek, hogy pontosan célba vehessék a földalatti alagutakat és a rejtett fegyverraktárakat. A hadsereg jelentései szerint jó néhány kritikus fontosságú fegyveres objektumot sikerült megsemmisíteni, ezzel csökkentve a régióból érkező fenyegetéseket.
Ez történt hétfőn:
