Miért viszket a szúnyog csípése?

Rengeteg, mintegy háromezer-hatszáz szúnyog faj él a világon, közülük nagyjából száz Magyarországon is előfordul. Sőt, az utóbbi években olyan invazív fajok is felbukkantak az utóbbi időben, mint az ázsiai és a nílusi tigrisszúnyog. Ezek ráadásul különböző betegségeket is terjeszthetnek. 

Ám nélkülük is épp elég kellemetlenséget tudnak okozni a hazai szúnyog fajok, amelyek csípésükkel megkeserítik a nyárestéket. De vajon miért viszket a szúnyogcsípés? Erre, és több más, a szúnyogokkal kapcsolatos kérdésre Molnár Dániel, a Hidromol-Agrár Kft. vezető gázmestere adta meg a választ.

Júniusban döngicsél a legtöbb szúnyog

Mint mondta, a szúnyogok növényi nedvekkel táplálkoznak, azonban a nőstényeknek a szaporodáshoz vérre van szükségük, az tápanyagként szolgál számukra. A csípés során idegen anyagot juttatnak az emberi szervezetbe, amelyre az hisztamin termeléssel reagál. Ez tágítja az ereket és áteresztőbbé teszi az érfalat – ez idézi elő a pirosságot, a duzzanatot –, hogy a fehérvérsejtek az idegen anyaghoz jussanak. A hisztamin erősen szövetizgató hatású, ez okozza a viszketést.

A szakember kiemelte, hogy júniusban döngicsél a legtöbb szúnyog. Az élettartamuk általában 1-6 hét, ám a nőstények képesek áttelelni. A nyár elejére pedig nemcsak ezek a példányok csípnek, hanem az időközben már kikelt újak is. Az átteleléshez a természetben barlangok, míg emberek által lakott környezetben a pincék, a vízóraaknák és a lépcsőházi tárolók alkalmasak. Megelőző céllal ezért ősszel érdemes ezeket a helyeket rovarirtó szerrel kezelni. 

A szúnyogok legnagyobb ellenfele egyébként is az ember, hiszen számtalan módon igyekszünk kiiktatni őket az életünkből. Ám míg a nyugati országokban ennek a legfőbb módszere a biológiai szúnyoggyérítés, addig hazánkban még mindig elsősorban kémiai irtást végeznek. – Egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. Ezt a lárva elfogyasztja, ami így megakadályozza a továbbfejlődését, és nem lesz belőle csípő szúnyog – magyarázta a biológia gyérítés kapcsán Molnár Dániel. De hozzátette: ezt  még kora tavasszal el kell végezni ahhoz, hogy a módszer hatékony legyen.

A nőstény szúnyogok 300 petét is lerakhatnak

A kémiai szúnyoggyérítésről elmondta, hogy a páraképző gép apró szemcsés hideg ködöt képez, ám ez gyorsan leül, emiatt például a zárt, magas kerítésű udvarokba be sem jut. Az is a szúnyogoknak kedvezhet, ha az irtást nem a rovarok aktív óráiban végzik, mert akkor nem is találkoznak az egyébként rövid idő alatt elpárolgó vegyszerrel. Ezzel szemben a meleg köd hatékonyabb módszer, amire az önkormányzatoknak saját költségen van lehetősége, és vannak is olyan települések, amelyek összefogva megvásárolták az ehhez szükséges gépet.

Ám egyénileg is sokat tehetünk a szúnyogok számának csökkentéséért azzal, ha megszüntetjük a lakókörnyezetünkben a pangó vizeket. A nőstények 50-300 petét tesznek le a vízfelületen úszó úgynevezett pete tutajokra. Ezekből – az időjárás függvényében – 4-7 nap elteltével kelnek ki a lárvák. De ha kiborítjuk a vizet, erre nincs lehetőségük. Ugyanakkor az elmúlt hetekben levonult árhullám kedvezett a szúnyogok szaporodásának, hiszen nagy felületű álló, pangó víz maradt az árterekben. 

A szúnyogok ugyan legfeljebb egy kilométeres körben repülnek, és elsősorban kikelési helyük közelében ténykednek, majd szaporodnak újra, ám a szelek szárnyán több kilométerre is elkerülhetnek onnan, így lakott területen is kiköthetnek. Molnár Dániel azonban hozzátette, hogy türelemre is szükség van, hiszen a tapasztalatok szerint augusztus végére eltűnnek a szúnyogok.