2023.11.22. 11:30
A kereslet visszaesése minden területen kétszámjegyűvé vált
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége adatai szerint, idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, pedig már a tavalyi évben is visszaesés mutatkozott az azt megelőző évhez képest. Mintegy 30 százalékkal esett vissza a megrendelések száma. Az általunk megkérdezett megyei vállalkozások vezetői a jövőt tekintve úgy látják, kell legalább másfél év mire az ágazat reménykedhet a több megrendelésben.
A kép illusztráció.
Forrás: Shutterstock
Nem épülnek házak, nem látni a vármegyében nagyobb beruházást sem, legfeljebb a már megkezdett építkezéseket próbálják befejezni az építőipari vállalkozók. A gazdasági elemzők szerint az építőipar a legérzékenyebb a változásokra, vagyis ott látszik legelőször, ha fellendülőben van a gazdaság és ott csapódik le először, ha recesszió, vagyis gazdasági visszaesés van.
Korcsmár István, az Alisca Bau Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, a tavalyi év még jól sikerült, de már akkor is kicsit gyengébb volt, mint az előző év. Abban biztosak voltak, a tavalyi eredménnyel idén kiegyeznének. Az építőiparban az elmúlt másfél évben jelentős volt az áremelkedés, és a több éves, előre megkötött szerződések miatt ezt nem igazán tudták érvényesíteni. Idén a legnagyobb gondot az okozta, hogy nagyon visszaestek a megrendelések, kevesebb az új szerződés és azt is látják, hogy a 2024-es esztendő sem lesz sokkal jobb.
Egy szakmai összejövetelen voltak nemrégiben, ahol államtitkárok beszéltek arról, ha a jövő év első felében folyósítják az uniós támogatásokat, akkor lehet számítani állami megrendelésekre. Korcsmár István elmondta, sajnos akkor is legalább másfél év lesz, mire az építőipari szerződések megköttetnek, hiszen a beérkező uniós összeget szét kell osztani az ágazatok között, majd ezt követően kiírják a közbeszerzési pályázatokat, mire azokat elbírálják, több hónap is eltelik. Tartanak a következő évtől is, viszont ha elindulna a paksi ötös és hatos blokk építése, az nagy mentőövet jelentene több vállalkozónak is.
Az Opten céginformációs cég adatai szerint az elmúlt egy évben nagyon sok építőipari cég szűnt meg az országban, és emiatt több ezer ember került az utcára. A statisztikai hivatal adatai szerint az építőiparban dolgozó cégek 86 százaléka aggódik a jövőjüket illetően. A nemzetközi konfliktushelyzet, a gazdasági kihívások negatív irányba fordítják a kilátásokat, és sok a bizonytalanság. A vállalkozások összességében a piaci lehetőségük jelentős zsugorodását prognosztizálják és az abból adódó nehézségeket, feszültségeket.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve készítettek felmérést. Az ebben résztvevő cégek nagy része kft-ként működő társaság, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz munkatársat foglalkoztatóig. A jövő évet illetően a válaszadók mindössze 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 27 százaléka változatlan, 59 százaléka pedig csökkenő árbevételt prognosztizál.
A tamási székhelyű Tam-Bau Kft. ügyvezetője, Kónya József az optimista vállalkozók közé tartozik. Az idei évet is jónak ítélte meg, hiszen most is sikerült növekedést elérniük az előző évhez képest. Igaz, ebben az áremelkedések is szerepet kaptak. Az építőipar nagyon energiaigényes szektor, mondta az igazgató, így az inflációt is jobban megérzi. Ennek ellenére, a jelenlegi szerződéseik, folyamatban lévő munkáik alapján úgy gondolja, biztosított minden dolgozójának a munkája jövőre is.
Az iparág mélypontja jövőre jön majd el
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége friss kutatásának eredményei alapján közölték: a cégek nem bizakodóak a jövő évvel kapcsolatban. Sokak szerint a megrendelések hiánya miatt az iparág mélypontja jövőre jön majd el – mondta az ÉVOSZ elnöke, Koji László, az Építő élet szaklapban. Idén, az első félévben 19 százalékkal kevesebb új lakás épült Magyarországon az egy évvel korábbinál. A fővárosban 36 százalékkal kevesebb új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. A megyeszékhelyeken 28 százalékos, a többi városban 6,9 százalékos a csökkenés, csak a községekben bővült a lakásépítési piac. Koji László az idei visszaesés után jövőre további csökkenésre számít.
Az idei év elejétől az infláció miatt egyrészt tovább növekedtek a költségek, másrészt fokozatosan csökkent a kereslet. A kereslet visszaesése szinte minden területen kétszámjegyűvé vált az év első 8 hónapjában. A piaci logika azt kívánná, hogy ha csökken a kereslet, akkor az áraknak is csökkenni kellene, de a gyártási költségek változatlanul magasak, s nyilván senki sem akar veszteségesen gyártani. A gyártási költségek növekedése leginkább az energiaintenzív, így például egyes szerkezetépítési és szálas szigetelőanyagokat gyártó cégeket érintette. A tovább emelkedő egyéb költségekkel szemben az energiaárak idén nyáron jelentős mértékben csökkentek. Így a gyártók egy része a tavalyinál kedvezőbb árakat tudott alkalmazni. Ám számos gyártó előre leszerződött az energiaszolgáltatókkal, így ők korlátozottan tudják ezt érvényesíteni.
