Tizennyolc haláleset történt mezőgazdasági munkavégzés során 2016-ban

A munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja alkalmából koszorút helyezett el a Garay tér 4-6. épületénél dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott és Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője. Ezt követően a Vármegyeházán nyílt napot tartottak, amelyen szakmai előadások hangzottak el az érintettek számára.

Nesztinger Péter a tavalyi munkavédelmi hatósági ellenőrzések országos tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy 2017-ben több mint 14 ezer munkáltatónál végeztek ellenőrzést. Közel hetven százalékuknál találtak valamilyen szabálytalanságot, és harminc százalék esetében súlyos mulasztást tártak fel. Munkavédelmi bírságot 427 alkalommal szabtak ki.

A munkabalesetek kapcsán a főosztályvezető elmondta, hogy míg a gazdasági válság idején csökkent ezek száma, az utóbbi években a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan némi növekedés volt a jellemző. Mostanra azonban ez az emelkedés megtorpant, a halálos kimenetelű balesetek száma pedig nem nőtt, köszönhetően minden érintett nagyobb gondosságának. A legveszélyesebb ágazat a mezőgazdaság, több tényező, például a kemikáliák és az erőgépek használata, valamint a környezeti hatások miatt. Gesztinger Péter elmondta, 2016-ban 18 haláleset történt mezőgazdasági munkavégzés során. Ezt követően tájékoztató, figyelemfelhívó kampány indult a balesetek számának visszaszorítására. A második legveszélyesebb ágazat az építőipar, amely szintén kiemelt területnek számít, és a tapasztalatok alapján a hatósági ellenőrzéseknek egyre inkább visszatartó ereje van.

Az idei prioritások között a mezőgazdasági célvizsgálat és egy európai kezdeményezéshez kapcsolódva, a kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeinek vizsgálata szerepel.

Kockázatos az éjszakai munkavégzés

Dr. Erősné dr. Bereczki Edit főorvos egyebek mellett a többműszakos munkarend egészségkárosító kockázatairól beszélt. Elmondta, hogy világviszonylatban 2015-ben 300 ezer ember halt meg munkabaleset miatt, míg kétmillióan foglalkoztatási betegség okán. Ez utóbbi a hosszú távú negatív hatások eredménye. A foglalkoztatási megbetegedések nagy része mozgásszervi, illetve érrendszeri probléma.

Kutatások igazolják, hogy az éjszakai munkavégzés során a szervezet érzékenyebben reagál. A főorvos arra is kitért, hogy a műszakos munka pszichoszociális kockázatot jelent, mivel fokozottan stresszképző hatású. Emellett ellentmond a természetes belső ritmusnak, valamint negatívan hat a társadalmi és a családi kapcsolatokra. A fény által generált biológiai óra alapján a nappal az aktivitásé, míg az éjszaka a pihenésé. Ám az éjszakai munkavégzés több mint kétszáz élettani funkciót befolyásol.