Lehet-e még árvíz Bogyiszlón?

Lehet-e még árvíz Bogyiszlón? Ezzel a címmel tartott előadást nemrég Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének vezetője a Bogyiszló Népfőiskola szervezésében. Kezdésként a történeti háttérről beszélt, mert mint mondta, a szakemberek a múltbéli vízkáresemények és a korábban észlelt vízszintek elemzésével végeznek számításokat a jövőre.

Arról is beszélt, hogy a kanyargós, rendezetlen Duna mocsaras vidéke hajdan búvóhelyül szolgált a tatár és a török ellen, illetve a gyakran kiöntő folyó kedvező termőterületet hagyott a visszahúzódás után. A foki gazdálkodás révén a visszavonulást megakadályozták, és a visszamaradó víz kedvezett a halászatnak. Az élettér fejlődése nyomán viszont nőtt az igény az ármentesítésre, a mocsaras területek lecsapolására. A Duna szabályozása az 1800-as évek közepén kezdődött.

Napjaink árvízvédelmét meghatározza a Duna projekt, amely EU-s forrásból, közel harmincmilliárd forint felhasználásával valósult meg 2012 és 2015 között a Duna magyarországi szakaszán, így megyénkben is. Ahol kellett, magasították, szélesítették a töltéseket, megszüntették az altalajproblémákat, a töltések koronáján szilárd burkolatú utat, néhány szakaszon új védvonalat építettek és zsilipeket újítottak fel. Az eredmények már a 2013-ban levonuló árvíz idején megmutatkoztak.

Jelenleg a védképesség-helyreállító projekt, az árvízi kockázatkezelési és a nagyvízi mederkezelési tervek járulnak hozzá az árvízvédelemhez, illetve megfelelően kiépített, jó állapotú töltések, műtárgyak, átgondolt vízgazdálkodás és háttérként a katasztrófavédelem szolgálják ezt a célt.

Zárásként Beke Zsolt megválaszolta a címben szereplő kérdést. E szerint lehet még Bogyiszlón árvíz, de kicsi az esélye.