Könnyebben törhet ma utat egy járvány, mint régen

Igen aktuális témáról, Kórokozók vándorúton címmel tartott online előadást az ELTE Embertani Tanszék adjunktusa, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának munkatársa, dr. Hajdu Tamás kedden.

Délutáni előadásának fókuszában az állt: a történeti embertani leletek alapján miképp követhető nyomon a fertőzések terjedése, hogyan mutathatók ki ezek az elváltozások és milyen jelentőséggel bírnak a mai emberi közösségek számára.

Általános embertani bevezetővel kezdte, amely során vázolta: mit csinálnak, hogyan kerülnek hozzájuk a leletek, melyek az alapvető – morfológiai (alaktani) vagy modern eszközök általi – módszereik, honnét milyen irányokba indulhatnak, miből milyen következtetéseket vonhatnak le, milyen nehézségekbe ütközhetnek egy-egy tudományos kérdés megválaszolásakor. Miféle kóros elváltozások fordulhatnak elő csontokon? Miért fontos, hogy egykori fertőzésnyomokat azonosítanak rajtuk?

– Több világjárvány volt, amely befolyásolta a történelem alakulását, például a pestis – mondta, még előadása előtt. – Már a régi kereskedelmi útvonalak is lehetővé tették a fertőzések széles körű elterjedését. A lepra és a tbc (tuberkulózis, gümőkór) az egykori népességek körében is jelen volt, de ma is óriási egészségügyi problémákat jelent az emberiség számára. Ezen fertőzések evolúciójának részletes megismeréséhez a történeti korokból származó leletek kulcsfontosságúak. Segíthetnek megérteni a patogének jelenlegi változási folyamatait, és akár jelentősen hozzá is járulhatnak a kórokozók ellen végzett hatékonyabb védekezéshez.

Hajdu hozzátette: ma egy járvány könnyebben tör utat, mint azt a koronavírus hódítása is mutatja. Az előadásra a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából került sor a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület szervezésében.