2024.06.28. 17:30
Navracsics Tibor: Számos pont van Tolna vármegyében, ami fellendülést hozhat
Szekszárdon egyeztetett dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter dr. Horváth Kálmánnal, Tolna vármegye főispánjával, valamint dr. Ugodi Andreával, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökével. A szaktárca vezetője a találkozó kapcsán interjút adott portálunknak. Szó esett a dél-dunántúli régió felzárkóztatásának lehetőségeiről, a vidéki oktatás helyzetéről és az uniós forrásokról is.
Interjút adott portálunknak a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (Fotó: Gregus Bertalan)
Év eleje óta tart az országjárása, amelynek során felméri a közigazgatás állapotát. Mik az eddigi legfontosabb tapasztalatok, hol lehet szükség a mostani mechanizmus átgondolására?
– Úgy látom, hogy a közigazgatás ma is megállja a helyét, és jól teljesít. Az alapokat 2010 és 2014 között fektettük le, amikor létrehoztuk a vármegyei kormányhivatalok hálózatát, illetve 2013. január 1-től kiépült a járási hivatalok hálózata is. Ezt egészítik ki a kormányablakok, amely talán az önmagában is sikeres közigazgatási reform legnépszerűbb lépésének bizonyultak, hiszen így az emberek az ország számos pontján tudják minimális sorban állással vagy sorban állás nélkül intézni az ügyeiket. Ma már a kormányablakokban több mint 2500 ügytípus intézhető el. Ugyanakkor a jövőre vonatkozóan azon gondolkodunk, hogy hogyan tudjuk lehetőség szerint a polgárok számára még egyszerűbbé tenni az ügyintézést. Itt elsősorban a digitális megoldások elterjesztése kerül szóba. Bizonyára az olvasók is ismerik már az Ügyfélkaput, amelynek révén számos közszolgáltatáshoz hozzá lehet férni online is. A jövőben azt tervezzük, hogy a mobiltelefonos alkalmazások révén megnyitjuk azt a lehetőséget, hogy a polgárok a lehető legegyszerűbben intézhessék az ügyeiket, ezzel is csökkentjük a kormányablakokra, illetve a kormányhivatalokra járuló terhet.
A Digitális Állampolgárság program az év második felétől kezdve fokozatosan terjeszti ki majd azokat a szolgáltatási lehetőségeket, amelyek révén az állampolgárok anélkül is kapcsolatba kerülhetnek a közigazgatással és elintézhetik ügyeiket, hogy egy kormányablakba, vagy éppen egy kormányhivatalba kelljen bemenniük.
Azt mondta néhány napja egy interjúban, hogy a Dél-Dunántúl 1990 óta küzd válsággal. Tolna vármegye esetében mi lehet a kitörési pont?
– Valóban így van. Abban a három vármegyében, amely a dél-dunántúli régiót adja, 1990 óta sajnálatos módon egyre rosszabb mutatókat látunk az átlagéletkor, a belső vándorlás, az iskolai végzettség, a munkanélküliségi adatok vonatkozásában. Miközben általában Északkelet-Magyarországot szoktuk az ország leginkább felzárkóztatandó részének tekinteni, most azt láthatjuk, hogy az elmúlt évek kormányzati iparpolitikai döntései következtében ma már Északkelet-Magyarország lendületet nyert. Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc, Eger olyan ipari központokká válnak, amelyek vélhetően az elkövetkező években húzzák maguk után a térséget. A Dél-Dunántúlon ez még egy kicsit várat magára, bár itt a Paks II. beruházás jó eséllyel a térség egyik dinamizáló ereje lehet, ugyanakkor számos olyan pont van még Tolna vármegyében is, illetve az egész Dél-Dunántúlon, amely a jövőben fellendülést hozhat magával. Ide tartoznak azok a közlekedési infrastrukturális beruházások, mint a már átadott kalocsai Duna-híd, amely a Dunántúl és a Duna Tisza közötti közlekedési összeköttetést teszi egyszerűbbé, vagy a jövőben megvalósuló mohácsi Duna-híd, amelyen keresztül a Romániából, Szerbiából érkező forgalom jelentős része jöhet át a ma még sokkal kevésbé leterhelt M6-os autópályára. Hasonlóképpen az M6-os meghosszabbítása a horvát határ felé, aztán távlatosan Bosznia-Hercegovina felé pedig azt is jelentheti, hogy a tolnai térség határozottabb módon kapcsolódhat be a délkelet-európai, dél-európai közlekedési áramlásba.
Tolna vármegye adottságai a mezőgazdaság, illetve az akvakultúra területén is jó lehetőségeket rejtenek magukban. Abban bízunk, hogy a jövőben a turizmus fejlesztése révén, vagy éppenséggel az élelmiszeripar fejlesztése révén további beruházások valósulnak meg, és ezek is munkahelyeket teremtenek majd.
Fotó: Gregus Bertalan
Egy konferencián elkeserítőnek nevezte, hogy az ország legjobb tíz középiskolája közül kilenc Budapesten található, és van olyan térség, a dél-dunántúli, ahonnan még az első ötvenbe sem jutott be egyetlen iskola sem. Hogy látja, milyen kormányzati döntésekkel lehet támogatni azt, hogy a vidéki iskolák jobb minőségű oktatást biztosítsanak?
– Mindenekelőtt olyan lépésekre van szükség, amelyek a területi kiegyenlítést szolgálják, hiszen az oktatás a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze. Egy-egy kevésbé fejlett régióban az oktatási intézmények, az oktatás színvonala az egyik legbiztosabb garancia arra, hogy a térséget hosszabb távon is fel lehet zárkóztatni. A Belügyminisztérium is dolgozik már olyan terveken, amelyek azt célozzák, hogy kormányzati segítséggel ezek az oktatási intézmények a jövőben felzárkózhassanak a szerencsésebb térségekben elhelyezkedő oktatási intézmények vonzerejéhez és képzési színvonalához is.
Abban bízunk, hogy ösztöndíjakkal, a tárgyi infrastruktúra fejlesztésével sikerül olyan lendületet adni a dél-dunántúli oktatási intézményeknek is. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy egyrészt az itt tanuló diákok magas színvonalú képzésben részesüljenek, másrészt ne kelljen nekik ebből adódóan más térségek oktatási intézményeiben járniuk ahhoz, hogy versenyképes tudást kapjanak.
Az uniós források tekintetében mik a kilátásaink? Mikorra érkezhet olyan összeg, ami lehetővé teheti a települések további, szabad szemmel is jól látható fejlesztéseit?
– Tavaly december óta már a 2021-27-es időszak uniós forrásai is érkeznek Magyarországra, lehetővé téve azt, hogy számos operatív programban meginduljanak a fejlesztések. A most lezárult 2014-2020-as program rendkívül eredményes volt, Magyarország az első három legeredményesebb európai uniós tagállam közé tartozik az uniós források felhasználását tekintve. A mostani, 2021-2027-es program és a 2014-2020-as időszak eredményeként Tolna vármegyében összesen 433 pályázat nyert el támogatást a TOP és a TOP Plusz keretében 74,1 milliárd forint összegben. A 14-20-as időszakban ebből 368 pályázat kapott támogatást, közel 60 milliárd forint összegben, amelyek közül már 53 milliárd forintnyi projekt hasznosult is, azaz működik, és segíti a térség fejlődését. A TOP Plusz programból, vagyis a 2021-27-es időszakból pedig 65 kérelem kapott támogatást 14,1 milliárd forint összegben. Hasonlóan sikeres a GINOP, tehát a vállalkozókat segítő gazdasági operatív program is, ahol az előző időszakban 1042 vállalkozást, a mostani, a GINOP Plusz keretében pedig eddig 203 vállalkozást tudtunk támogatni 11,1 milliárd forint összegben.
