2024.07.12. 07:00
Kurultaj: gőzerővel készülnek a tolnai harcosok
Idén augusztus 9. és 11. között Bugac ad otthont a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlésnek, amely számos hagyományőrző programmal, régészeti és antropológiai kiállítással várja az érdeklődőket. Vármegyénket a Kurultajon a Tolnai-Turán Hagyományőrző Sportegyesület tagjai képviselik szép számban.
Az augusztusi eseményen a Tolnai-Turán Hagyományőrző Sportegyesület idén is képviselteti magát egy 15-20 fős sereggel, bemutatva a korszak páncélos gyalogosait és lovasnomád harcosait. Az érdeklődők a Kurultajon így testközelből láthatják, milyenek is lehettek a középkori harcosok és hogyan küzdöttek meg egymással a történelem során.
Az esemény egyik fő attrakciója az „Attila Sátra” lesz, a világ legnagyobb, természetes anyagokból készült jurtája, amely minden évben lenyűgözi a látogatókat.
A múltba repít a Kurultaj
A Kurultaj rendezvényei közül kiemelkedik a párbajverseny, amely a szablya párbaj és a vértes harc izgalmas elemeivel gazdagítja a programot. Az esemény célja, hogy bemutassa a hun, avar és magyar íjász és lovasíjász hagyományokat, valamint a korszak gyalogos harcosait is. Idén is megrendezésre kerülnek a gyalogos párbajversenyek, ahol korabeli páncélokkal és fegyverekkel felszerelkezett harcosok mérik össze tudásukat. A bemutatók során a látogatók betekintést nyerhetnek a középkori katonai élet mindennapjaiba.
A párbajversenyek egyik legnagyobb vonzereje a történelmi hitelesség és az autentikus harci technikák bemutatása. A magyar katonai fölény a X. században egész Európát rettegésben tartotta, különösen a nyugati hadjáratok során. A 899-es brentai csatától kezdve a 907-es pozsonyi csatáig a magyar harcosok rettegett hírnévre tettek szert, főként lovasíjász képességeik révén. A gyalogos harcban is jeleskedtek, amire kiváló példa a Botond monda, ahol a magyar vitéz legyőzte a görög óriást Konstantinápoly falai alatt. A magyar harcosok fő fegyverei az íj, a szablya és a fokos voltak, amelyekkel hatékonyan küzdöttek a páncélos seregek ellen.
A Kurultaj egyik célja, hogy átfogó képet adjon az ötödik és tizedik század közötti harcosok életéről és harci kultúrájáról. Az Avar Birodalom dominanciája a hatodik századtól a Kárpát-medencében és Közép-Európában érvényesült, míg a vikingek támadásai a nyolcadik századtól kezdődtek Nyugat-Európában. Kelet-Európa északi területein a varég hatalom fejlődött ki, amely később a Kijevi Ruszt alapította. A varég fejedelmi udvarokban gyakran alkalmaztak magyar harcosokat, akik kiváló harci jártasságuk miatt keresettek voltak. A skandináv és normann harcosok Észak-Kelet-Európában központjaikban fejlesztették harci technikáikat, és sokszor még a bizánci udvar is alkalmazta őket.
