Rossz hír jött az 1960 után születetteknek

A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, számos korábbi kedvezmény is megszűnt az elmúlt években, ami még inkább megnehezíti a megfelelő tájékozódást. Most rossz hír jött az 1960 után születetteknek - erről írt a Hitel Fórum.

Rossz hír jött: jövőre 65 év a nyugdíjkorhatár

Friss felmérések alapján a magyar lakosság megtakarításai egyre jobban nőnek, és a 45 éve felettiek elsősorban a nyugdíjas időkre gyűjtenek. mert sajnálatos módon nem igazán bíznak a jelenlegi nyugdíjrendszerben. 

2012-től a kormány számos olyan szabálymódosítást vezetett be, mely érintett több nyugdíjjellegű juttatást, így például megszűnt a rokkantsági nyugdíj, és táppénzjellegű juttatások lettek helyette bevezetve, az új elnevezés pedig rehabillitációs ellátás valamint rokkantsági ellátás. 

Idén azonban már nem lesz jelentős nyugdíjváltozás, így várhatóan az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok már nem változnak.

Legalább 20 év szolgálati idő kell

E szerint a törvény szerint pedig öregségi nyugdíjba vonulhat idén az a személy, aki legalább 20 év szolgálati időt tudhat maga mögött, a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, és a nyugdíjbavonulása napján már nem áll jogviszonyban. 

Aki 1960-ban született, rá a 65. év betöltése utáni nyugdíjazás vonatkozik, vagyis 2025-ben mehet nyugdíjba.

A kormány 2010 óta szinte észrevétlenül, apró részletekben, de folyamatosan emelte a nőkre és a férfiakra vonatkozó nyugdíjkorhatárt.

Ekkor jár az öregségi résznyugdíj

A nyugdíjkorhatár emelése fokozatosan zajlik hazánkban, így néhány év alatt két évet emelkedik, mégpedig 63 évről 65 évre. Mindkét nem esetében - jövőre - az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év lesz. 

Ha valakinek nincs elégséges szolgálati ideje, akkor nem jogosult nyugdíjfolyósításra.  Minimumfeltétel a teljes öregségi nyugdíj megállapításához, hogy a teljes ledolgozott évek száma legalább 20 év legyen. Ha ez sajnálatos módon nem teljesül, de az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor viszont öregségi résznyugdíjat fog majd kapni.

Azonban harmadik feltétele is van az öregségi nyugdíj megállapításának, melynek teljesülnie kell az előzőekkel egyidejűleg: ez pedig nem más, mint hogy a nyugdíj-megállapítás időpontjában a kérelmező személy nem lehet biztosított, vagyis nem állhat munkaviszonyban, sem belföldön, sem külföldön.

Nyugdíjak Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közöl adatokat a nyugdíj mértékéről, 2022-ben az átlagnyugdíj összege 164 102 forint volt. Ugyanebben az évben a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint 515 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. A nyugdíjakat a nettó keresetekkel érdemes összevetni. Ezt vizsgálva látszik, hogy az átlagnyugdíj kevesebb mint a fele, mindössze 46,20 százaléka volt az átlagfizetésnek 2022-ben.

Az átlagnyugdíj ugyanakkor sokak szerint nem tekinthető irányadónak a nyugdíjasok általános jövedelmi helyzetének megítélésében, mert sok a kisnyugdíjas, ami erősen torzítja a képet. E vélemények szerint a medián nyugdíjat érdemes vizsgálni. (Ezzel a módszer lényegében úgy számolunk, hogy növekvő sorrendbe állítjuk az összes jogosult nyugdíját, és megnézzük, milyen érték van a sor közepén.)

A nyugdíjasok 87 százalékának a havi nyugdíja nem haladta meg a 200 ezer forintot. A legalacsonyabb, 28 500 forint alatti 17 777 nyugdíjas összességében valószínűsíthetően magasabb járandóságból él. Ennek oka, hogy többségük (96 százalékuk) nemzetközi egyezmény alapján más országban is jogosult nyugdíjra, mert életük nagy részében máshol dolgoztak és fizettek nyugdíjjárulékot.