A szekszárdi orvos szerint nagyot fordult a világ a spanyolokkal

Aki bekerül a magyar egészségügy darálójába, az állandó túlhajszoltságra számíthat. Ma Magyarországon egy kezdő orvos a bértábla szerint pótlékok nélkül 132 ezer forintot keres. A külföldre távozókat nem mindig a jóval magasabb fizetés ösztönzi, a jobb munkahelyi körülmények is csábítóak.

– A fejvadász cégek luxusajánlatokkal csábítják külföldre a megcsömörlött magyar orvosokat. Hogy került Spanyolországba?
– 2001-ben ösztöndíjasként Párizsban tanultam. Ott egy igazi jó barátra találtam egy jelenleg szülész-nőgyógyászként dolgozó budapesti kollégában – ő ajánlotta Barcelonát. Az ismerősöm elintézte a papírok nagy részét – mondta dr. Polgár Tibor, aki nyolc évig a szekszárdi Balassa János Kórház traumatológiai osztályán dolgozott. – A diplomámat honosítottam; több kört futottam az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál (EEKH); „jó hírnév” igazolás is kellett, ami igazolta, hogy nem folyik per ellenem.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Dr. Polgár Tibor: A recesszió miatt 2010-től már érezhető volt egyfajta bizonytalanság az egészségügyben (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]– Külföldön új életet kezdeni– rögös út. A beilleszkedés és a hivatalos papírok intézése mennyire ment könnyen?
– Mint sok munkavállaló, csak egy bőrönddel érkeztem Barcelonába. Kezdetben bizalmatlanul méregetik a külföldieket. Egy baráti házaspárnál laktam egy hónapig, ez megkönnyítette a bankszámlanyitást. Utána albérletet kerestem. A tulajnak két, az ingatlanközvetítőnek egy havi kauciót kell előre letenni. A bürokrácia útvesztőit kinn is végig kell járni (tajkártya, orvosi kamara).

– Az orvoslás speciális végzettséget, tudást és felkészültséget kíván. A spanyol ágazatban milyen viszonyok várják a magyarokat?
– Régiónként, sőt kórházanként eltérő állapotok. Míg az egyik kórházban a kompetenciámba tartozott a koponya- és mellkas sérültek vizsgálata, máshol a belgyógyász és a sebész hatásköre volt. Ami meglepett, nem volt egységes kritériumrendszer, pedig a legtöbb intézmény az ICS-hez (Institut Catalá de la Salut) tartozott. Az akut esetek megítélésében is jelentős különbségek vannak, nem ritkán több éves panaszokkal keresik fel a sürgősségi ellátást. Ebből több konfliktusom is volt az elején, mert megpróbáltam meggyőzni a beteget, hogy az SZTK-ba menjen. Akkor még nem tudtam, hogy ez több hónapos előjegyzéssel működik. Az ügyeleti idő teljes értékű munkaidőnek számít, ami azt eredményezi, hogy több dokira van szükség ugyanannak a munkamennyiségnek az elvégzéséhez. Az orvosok többsége több munkahelyen dolgozik, jómagam is erre kényszerültem (Mataró, Badalona, Berga, Calella).

– A válság érzékenyen érintette az Ibériai-félszigetet is. Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 27,2 százalék. Milyen a közhangulat?
– Sokat változott az öt év alatt. Amikor kiutaztam, egy vidám ország volt. Délben tele voltak az éttermek, este a kávézók. Az ingatlanpiac összeomlása után több olyan munkanélküli beteggel találkoztam, aki akár sérülten is elment volna dolgozni, míg korábban táppénzre jelentkezett volna. A bűnözési hullám is nagyobb lett. A kilenc hónapos kismama kezéből úgy tépték ki a táskát, hogy eltört a könyöke. Az észak-afrikai bevándorlók felülreprezentáltak a bűnözésben.

– Milyen hatással volt a válság az egészségügyi ágazatra?
– A recesszió miatt 2010-től már érezhető volt egyfajta bizonytalanság az ágazatban. Tiltakozó plakátok jelentek meg a kórházakban: az orvosok és az ápolónők komolyan fontolóra vették a migráció lehetőségét. A szakszervezeti vezetők hetente egyeztettek – többször volt sztrájk. Az ügyeletekbe egyre inkább a rezidenseket vonták be, csökkentve a főleg külföldi szakorvosok munkaóráit. A válság kirobbanása után a gyógyászati segédeszközök egy részét továbbra is ingyen kapták a betegek, ám gyengébb minőségben.

– A katalán egy sportszerető nép. Més que un club (Több mint egy klub) - áll az FC Barcelona mottójában. Mit jelent számukra ez? 
– A magyarokról a legendás Barca labdarúgó, Kubala László ugrik be nekik elsőként. A legendás játékosnak két méter magas szobra van a stadion előtt. Ismerik Puskás Ferenc nevét is, de csak legyintenek, hogy jó jó, de Madridban játszott. El clásico... A sürgősségin is megcsappan a forgalom. Ha nyert a Barca, petárdadurrogás és dudálás hajnali négyig, ha veszített, akkor néma csend az utcákon.

– Emlékszik olyan kulturális különbségre, ami leginkább megdöbbentette?
– Szent Iván-éj náluk hangos ünnep. Fellőtt rakéták és tűzijátékok, utána petárdás dobozok tonnái az utcákon és a strandokon. Barcelonában a szilveszter nyugis. Spanyol hagyomány szerint éjfélkor egyesével kell megenni 12 szőlőszemet. Aki az óraütések alatt legyűri mind a tizenkettőt, annak szerencsés és boldog éve lesz.

Túl hamar ne kapcsoljuk ki a vészcsengőt!

Sok magyar turista megérkezve a pálmafák alá, rögtön kikapcsolja a vészcsengőt. Polgár doktor szerint ha figyelünk, akkor sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat. Mindenképpen ajánlja az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltását. A gyógyszereink hatóanyagáról és azok dózisáról tartsunk magunknál egy listát, hiszen a márkanevek országonként különbözőek. Mindig az első nap a kritikus, idegen kultúrába csöppenve ekkor a legsebezhetőbbek az emberek. A legtöbb balesetet ez idő tájt történik a turistákkal, illetve a zsebtolvajok is azonnal kiszúrják az idegenül mozgó utazókat.