Az egyenjogúság elve azt kívánná...

Megtehették volna a derék britek, hogy mindezeken a területeken egy bárki által könnyen elsajátítható műnyelvet alkalmaznak – például az eszperantót, ami harminc nap alatt megtanulható –, de miért udvariaskodnának más nemzetekkel a getlemenek államának polgárai?

Egyre terjed az angol, és közben elsorvadnak az apró nyelvek

Terjed az angol, és sorvadnak az apró nyelvek. Becslések szerint a földlakók mintegy hatezer nyelven kommunikálnak, s ennek talán a fele lehet a viszonylag nagyobb közösségek által használatos. (A Bibliát 2508 nyelvre fordították le eddig.) Ám valószínűsíthető, hogy két-három generáció után, a helyi kisnyelvek fele a múlt ködébe vész. 

A magyarországi cigányoknál és a külhoni magyaroknál – főleg a szórványokban élőknél – is megállíthatatlannak tűnik a leépülési folyamat. Az öregek még használják az anyanyelvüket, a középkorúak értik, de csak a szüleikkel beszélgetve használják, a gyerekek már nem is nagyon értik. (Ahol nincs nemzetiségi oktatás.) 

A slágerek, a filmek, a számítógépes játékok is igényelnek némi angoltudást. A netezés közbeni tájékoztatások és hibaüzenetek is ezen a nyelven jelennek meg. Sőt, most már a fészbukos jókívánságokhoz is felugranak ilyen lehetőségek: Happy Birthday! HBD! Hbday! És nem kell bepötyögnünk azt, hogy Boldog szülinapot! Nem lenne ezzel semmi baj, ha cserében a londoni fészbukozónak lengyel, magyar, szlovák, horvát jókívánságválasztékot kínálna fel a gép. Az egyenjogúság okán…