Jogos fegyelmezés vagy rémséges gaztett?

Kihallatszik az óvónő hangja a nyitott ablakon. „Üljetek le az asztalokhoz, és szégyelljétek magatokat! Nézzetek körül! Ez szerintetek rend?” Két-három évtizeddel ezelőtt még semmi kivetnivalót nem talált volna ebben az a járókelő, aki az óvoda előtt elsétálva fültanúja volt egy ilyen feddésnek. 

Akkoriban még az a nóta járta, hogy az oktatás szerves része a nevelés. Ma már felmerül a zavaró kérdés, hogy ez jogos fegyelmezés, vagy a gyermek személyiségfejlődését romboló, szabadságát gátló, bűntudatát erősítő gaztett? És aszerint foglal állást – a pártatlan járókelő –, hogy a felesége az óvónő, vagy a gyermeke a rosszcsont óvodások egyike.