2 órája
A figyelem a legújabb valuta
Az okoseszközök, a közösségi média és az influencerek olyan mértékben rabolják el a figyelmünket, hogy észre sem vesszük, hogy függővé váltunk. Mi az a figyelembányászat és hogyan próbálják elérni, hogy már gyermekkorban fogyasztóvá váljunk? Mi az a mukbang őrület és mi áll az influencerek népszerűsége mögött? Dr. habil. Guld Ádám, a PTE egyetemi docense Szekszárdon beszélt arról, hogyan alakította át mindennapjainkat a figyelemgazdaság.
A mai világban a figyelem lett az új fizetőeszköz. Nem a pénzünket akarják, hiszen a figyelmünk sokkal többet ér. A modern digitális világban, ahol percenként tolnak elénk újabb és újabb tartalmakat, a figyelem megszerzése lett az igazi kihívás. És miért? Mert ebből húz hasznot a figyelemgazdaság. Ahogy Dr. habil. Guld Ádám rámutatott, a modern figyelemgazdaságban az igazi érték az, ha képesek vagyunk megszerezni és megtartani az emberek figyelmét. De miért ilyen fontos ez? Nos, a figyelem alapvetően az üzletet szolgálja – valójában a figyelmünk olyan lett, mint egy digitális aranybánya, amit ki lehet bányászni, el lehet adni, és persze meg lehet lovagolni.
„A figyelembányászat az egyik legnagyobb üzlet a mai világban”
A média legfontosabb küldetése az lett, hogy az embereket rávegye valamire, rögzítse és visszahozza. És ha már elkapta, nem ereszti el, mert ez az egész üzleti modell alapja. Guld Ádám hozzátette, hogy a cégek immár nemcsak termékeket, hanem figyelmet is eladnak egymásnak.
Fotó: A szerző fotója
A figyeleméhség és a fiatalok magányos korszaka
De mi történik eközben az emberekkel, főleg a fiatalokkal? Az alfa és Z generáció, vagyis azok, akik már az okoseszközök világába születtek, sokszor úgy nőnek fel, hogy hiányoznak a kapcsolatok az életükből, a valódi kapcsolódások társaikkal, barátokkal, szomszéddal. – A mai fiataloké az egyik legmagányosabb generáció, akiket valaha láttunk – mondja dr. Guld Ádám. A fiatal generáció, bár rendkívül otthonosan mozog a digitális világban, egyre inkább távolodik el a valódi kapcsolatoktól.
Egyre kevesebb baráti kapcsolatot ápolnak, miközben paradox módon egyre jobban vágynak a közelségre és a valódi figyelemre.
Ez a kettősség jól látható az influencerek világában. A hétköznapi hírességek, véleményvezérek, ugyanis azt az érzetet keltik, mintha a barátaink, a haverjaink lennének, hiszen sok esetben belelátunk a magánszférájukba, szobájukba, otthonukba, tevékenységeikbe. Eközben pedig „nem csak termékeket árulnak, hanem az intimitás illúzióját is” – magyarázza a szakértő. Egyik oldalon tehát az influencerek is valódi kapcsolatokat ígérnek, hiszen kommentelhetünk nekik, reagálhatunk a videóikra, sok esetben azt is megmondhatjuk, milyen tartalmakat gyártsanak. Ők pedig az online térben válaszolnak a követők üzeneteire, de a másik oldalon mégis ott van a valóság: ők is csupán a figyelmünket akarják.
Miért nézik ezrek a mukbang videókat?
És ha már influencerekről beszélünk, itt van a mukbang jelenség: emberek milliói nézik, ahogy mások esznek, erről szól a mukbang. Guld Ádám erre is rávilágított: „Mindez az elmagányosodott fiatalságnak kínál egyfajta alternatívát, és tökéletesen példázza, hogyan próbálják meg a fiatalok pótolni a valódi kapcsolódást az online élményekkel. Szomorú valóságot vázolnak fel a hozzászólások egy-egy mukbang videó alatt, sok fiatal azért eszik a videó készítővel, hogy ne egyen egyedül. Márpedig ezt a valóságban a családon belül a közös vacsorák élményének kellene adnia.
Fogyasztók vagyunk a nulladik hónaptól
A figyelemgazdaság célja már nem a felnőtteket célozza meg elsőként, hanem egészen kicsi korban kezdődik. – A gyerekek figyelmét ma már a TikTok kondicionálja – mondja Guld Ádám, rávilágítva, hogy az oktatásban is egyre nagyobb problémát okoz az, hogy a diákok egyszerűen képtelenek huzamosabb ideig figyelni egy dologra. A modern digitális világban a cégek jól tudják, hogy ha már kicsi kortól meg tudják szerezni a figyelmünket, azzal hosszú távra biztosítják a fogyasztói bázisukat. A gyerekek gyorsan megtanulják, mit jelent a márkák és a fogyasztói kultúra világa, és mire felnőnek, már teljesen beépülnek ebbe az online világba. Így lesznek ők a figyelemgazdaság újabb termékei, akiket manipulálni, kondicionálni és kihasználni lehet. A „figyelembányászat” a rendszerben egy olyan folyamat, ahol a figyelmünket pont úgy kezelik, mint valami ritka nyersanyagot. Valójában a figyelmünk olyan, mint egy digitális aranybánya, amit a különböző cégek képesek az utolsó cseppig kihasználni, főleg akkor, ha már egészen kicsi kortól fogyasztóvá nevelik az embert.
A figyelemgazdaság csapdája: mikor lesz elég?
A figyelemgazdaság olyan szinten beépült mindennapjainkba, hogy észre sem vesszük, hogy mi magunk is csak termékek vagyunk. Az influencerek és a digitális világ nem csupán szórakoztatni akar; egyre inkább irányít és manipulál. Ahogy Dr. Guld Ádám fogalmaz: „A figyelmet nemcsak megszerezni nehéz, hanem megtartani is, és ebben a média mindent bevet, hogy folyamatosan magánál tartson minket.” A folyamatos impulzusok, az egyre rövidebb tartalmak csak még inkább megemelik az ingerküszöbünket, míg végül azon kapjuk magunkat, hogy semmi sem elég érdekes ahhoz, hogy huzamosabb ideig lekössön. A figyelemgazdaság tehát nem csak a média új formája, hanem egy olyan világ, ahol az emberek sokszor a valós kapcsolatok helyett online illúziókkal pótolják ki a hiányokat. Az alfa és Z generáció számára különösen nagy kihívás, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális világ és a valódi közösségi kapcsolatok között.
Ez a folyamat végső soron mindenkit érint, és az egyik legnagyobb kérdés az, hogy hol húzzuk meg a határt a figyelem manipulációjában, és miként találhatunk vissza a valódi kapcsolódásokhoz a digitális illúziók világában.
