A legjobb munkát itt végezték a hátránnyal élők helyzetének javítására

A rendezvény házigazdája a Tolna Vármegyei Galagonya Integrált Szociális Intézmény volt. A délutánba nyúló tanácskozásra, bemutatóra eljöttek az ország minden részéből a fogyatékosokról, pszichiátriai és szenvedélybetegekről gondoskodó szakemberek.

A találkozó alapját egy díj képezte, amelyet minden évben megkap az a vármegye, amelyben az előző esztendőben a legjobb munkát végezték a hátránnyal élők helyzetének javítása érdekében. Ez a Fejlesztő Foglalkoztatók Díja két éve a mi vármegyénké lett, de mert tavaly Veszprém, az Európa Kulturális fővárosa címet elnyerve beelőzött, most jutott sorra Szekszárd. Most itt mutatták be, hogy hogyan élnek, mit csinálnak Belecskán a Mechwart András otthonban, Bonyhádon az Árpád-házi Szent Margit, Bölcskén a Szent András, Szekszárdon, a Hétszínvilág, Regölyben a Margaréta, Pálfán a Tölgyfa és Tengelicen a Csilla von Boeslager otthonban lakók.

Az értékteremtő munka teszi szebbé az otthonokban élők életét

A verssel, énekkel, pantomimmal színesebbé tett fesztiválon az előadók elmondták, hasznos tevékenység, értékteremtő munka teszi érdekesebbé, szebbé az otthonokban élők életét. 

Pál Mária, a Galagonya Integrált Szociális Intézmény vetetője arról beszélt, a fejlesztő foglalkoztatásnak célja, hogy az ellátottak képességeiknek megfelelően bekapcsolódjanak a munka világába, mert a munka az emberi lét lényegéhez tartozik, így fontos, hogy az intézmények lakóinak erre lehetőségük legyen.  

Szekszárdon kezdődött a szociális munkás képzés

A KPVK nem csak helyt adott az országos fesztiválnak, hanem az itt folyó munka is kötődik az otthonokban folyó gondozó tevékenységhez. Azért is, mert Magyarországon itt, Szekszárdon kezdődött a szociális munkás képzés, és a találkozó résztvevői között többen is itt végezték tanulmányaikat.

A találkozóm dr. Nagy Janka Teodóra, a Szociális Tanulmányok Tanszéket vezető professzor rövid előadást tartott arról, hogy a szociális munkás képzés kezdete óta eltelt harmincöt év során hogyan jelent meg, miként hasznosult az átadott ismeret, a kompetenciafejlesztés, szakmai tudás.  Az általános szociális képzésen belül hogyan indult, fejlődött a speciális szakismeretek elsajátítása, az idősekkel, fogyatékos személyekkel foglalkozás. Felhasználva a hazai és nemzetközi kutatások eredményeit, korszerűbb lett a komplex, ezen belül a foglalkozási rehabilitáció. 

A professzorasszony beszélt arról, hogy az atipikus, tehát nem a munkaerőpiacon, hanem azon kívül történő foglalkoztatás milyen plusz hozadékot jelenthet, amely hozzájárul a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek, pszichiátriai betegek életének jobbításához. Említett külföldi példákat.  Olaszországban, például a turizmus, a mezőgazdaság ad erre lehetőséget, a franciáknál a társadalmi integráció eszközeként is használják. Másutt a hátrányos helyzetű vidékek megtartó erejét növeli ez a kezdeményezés. 

Az egyetemen a legújabb kutatási eredményeket és a nemzetközi gyakorlatot beépítették a képzésbe, s hasznosságát volt hallgatóik eredményei igazolják.

Jövőre Baranyában folytatódik a történet

Dr. Varga István adjunktus arról számolt be, miként mérik a megmaradt munkaképességet, ez sokat segít, abban, hogy meghatározzák, a fejlesztő foglalkoztatás során milyen munkafeladat a legalkalmasabb a fejlődésre. Farkas Éva tudományos munkatárs részletesen ismertette azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyek használhatók lennének a hazai fejlesztő foglalkoztatásban is. Hágen Zsuzsa, koreográfus, táncpedagógus, táncművész pedig a táncnak a foglalkoztatásban betöltött szerepéről beszélt.

A hetedik Fejlesztő Foglalkoztatók Fesztiválját jövőre Baranyában rendezik, s most kapta meg az Év Fejlesztő Foglalkoztatója díjat a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, így ők tartják majd meg a 8. Fejlesztő Foglalkoztatók Fesztiválját, 2026-ban.