Meddig marad meg az információ a mágneses adathordozókon?

A biztonság kedvéért kinyomtatjuk a netes doksikat; ki tudja meddig marad meg az információ a mágneses adathordozókon, vagy a virtuális térben, a felhőben. 

Ahogy nincs még tapasztalatunk arról, hogy a radioaktív hulladék mennyi idő alatt bomlik el, úgy arról sincs, hogy a magnószalag, a bakelitlemez, a floppy, a CD, a DVD, a mikrofilm és a pendrájv meddig használható. Azt tudjuk, hogy érdemes biztonsági másolatokat készíteni mindarról, amit megőrizendőnek tartunk. Mert sok értékes információ, adat, vers, dal tűnt el az idők homályában.

A Korán nem tűnt el. Pedig veszélyben volt. Papiruszszeleteken, pálmaleveleken, lapos köveken, állati bordákon, vállcsontokon, bőr- és fadarabokon voltak lejegyezve a részletei. (Ezek voltak a korabeli adathordozók, Krisztus után öt-hatszáz évvel.) S jött Mohamed, aki összegyűjtötte mindezt, s megkezdte a szerkesztést. Arról vitatkoznak a kutatók, hogy a próféta írástudó volt-e. Az biztos, hogy ismertté válása után már voltak írnokai. A végleges formáját a 630-as évek elején nyerte el a Korán, amikor Abü Bakr kalifa megbízására egy Zayb b. Tabit nevű írnok végzett el, egyforma lapokra lejegyezve a szent szövegeket. 

Nagyot változott a világ. Bonyolultabb lett. Ma már nem elég a nyelv ismerete. Ma már nemcsak az íráshoz, az olvasáshoz is eszközök kellenek.