Őrtűz emlékeztetett a székelység törekvésére

Őrtűz lobbant vasárnap este Tevel községben. A máglya lángjai arra emlékeztettek, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2015-ös határozata alapján október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja. 

Az őrtűz gyújtáskor emlékeztek is

Ezen a napon Székelyföld „lángba borul”, de hazánkban is számos településen lobban fel a szolidaritás lángja. Így történt ez Tevelen is, a település jelentős székely közösséggel, benne azzal a Teveli Székely Körrel  rendelkezik, mely közösség számos népszerű rendezvényt szervez. A lángok a hagyományoknak megfelelően a Závodi utca melletti füves területen csaptak magasra. Köszöntőt Fazekas Attila polgármester tartott és egyúttal főhajtásra kérte a közönséget. Emlékezve néhai Potápi Árpád János államtitkárra és országgyűlési képviselőre, aki a korábbi esztendőkben megjelent és beszédet is mondott a teveli őrtűz gyújtás alkalmából. A polgármester megjegyezte, hogy Potápi Árpád János lélekben most is velük van. A település vezetője a Székelyföld Autonómia Kiáltványt is felolvasta.

Ezt követően Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója szólt a jelenlévőkhöz. Tamási Áron író azon gondolatát idéte, mely szerint „Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.” Ezzel arra utalt, hogy a 2003-ban megalakult Székely Nemzeti Tanács több mint két évtizedes tevékenysége most sem lankad, ezt példázza látványosan az a tény, hogy egyre több helyen gyúlnak ki az őrtüzek. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége már 2011-ben megállapodást kötött egymással Marosvásárhelyen. A szerződést a két elnök, azaz Izsák Balázs, valamint Csibi Krisztina látta el kézjegyével. 

A szabadságot nem adják ingyen

Orbán Attila, Tolna Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke Pál apostol areopágoszi beszédével példálózott mondandójában. Az apostol a keresztény tanítással ismertette meg a pogány görögöket, ha úgy tetszik, az akkori európaiakat.

– Pál apostol a népeket, nemzeteket Isten akaratából létező csoportoknak titulálja, akinek a teremtő a létezésük kereteit térben és időben meghatározza – folytatta Orbán Attila, aki egyébként maga is erdélyi gyökerekkel rendelkezik. – Így van ez a székely nép esetében is. Isten meghatározta a helyünket és az időt, ahol és amikor élnünk kell. Lakhelyünk a Kárpát-medence, az időkeret egyénileg ugyan korlátolt – hetven-nyolcvan év –, de népként már több évszázadot kaptunk, hogy védjük, őrizzük és műveljük a földet, ami nekünk adatott. A teremtés jogán van szabadságunk ellátni feladatunkat, amit mi mindig hálával teljesítettünk. A történelem viharai és a birodalmi gondolkodás más népek részéről gyakran igyekezett minket  megfosztani mind rendeltetésünktől, mind szabadságunktól. Sokszor nagy árat kellett fizetni a székely szabadságért. A szabadságért folytatott harc azonban megedzi a nemzetet és a bátrak összefogását eredményezi.

A szabadságot ma sem adják ingyen, keményen meg kell érte dolgozni. A székely autonómia törekvés és az európai őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése ma is embert próbáló feladat. Tudatában vagyunk a feladatuknak ezekben az időkben is, a jelenlegi euópai térben és nem adjuk fel ezt a harcot. Bátran hisszük, hogy jogunk van a 21. században is nemzetben gondolkodni.

Nemzetként kötelességünknek tartjuk, hogy összefogjunk, segítsük, bátorítsuk egymást. Továbbá feladatunknak tartjuk egy olyan erős nemzetnek a megtartását a Kárpát-medencében, amely még további évszázadokig ellátja teremtettségéből adódó hivatását, hogy védje és művelje, fejlessze és benépesítse a földet, melyet lakhelyül kapott.

Az apostol szavaival zárom soraimat: ha Isten velünk, ki lehet ellenünk, ember mit árthat nekünk!