A stressz kezelhető, de ehhez nem elég bekapni egy pirulát

Tolna a hat legalacsonyabb stressztűrő képességgel rendelkező és a négy legaggodalmaskodóbb megyék egyike az ország nemrégiben elkészült stressztérképe szerint. A nemzetközi kutatási módszereket a Károli református egyetem alakította át a magyar viszonyokra, a felmérés során azt vizsgálták, hogy a válaszadók mennyire aggodalmaskodnak, illetve milyen a stressztűrő képességük. Az eredmények alapján Tolnában nem valami rózsás a helyzet, ezért különösen fontos, hogy mindenki tisztában legyen a stressz hosszú távon káros hatásaival, és megpróbáljon tenni valamit ellene.

– Mi a leggyakoribb oka a stressz kialakulásának?

– A stresszhelyzeteket általában a bizonytalanság váltja ki, ezek egyike a mai korra olyannyira jellemző létbizonytalanság – válaszolta kérdésünkre Szőtsné Karkus Zsuzsanna pszichológus. – Kevés a munkahely, kevés a fizetés, és sokan kényszerből maradnak a munkahelyükön, mert nincs más választásuk. Ebből következik, hogy idegesen, feszülten mennek be már reggel. Akinek nincs munkája, azért stresszel, akinek meg van, az azért, hogy megtarthassa. Utóbbiaknak kevesebb idejük jut arra, hogy magukkal, szeretteikkel törődjenek. Nincs kellő türelmük hozzájuk. Nem túl jókedvvel, feszülten járnak be munkahelyükre.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Szőtsné Karkus Zsuzsanna a Magyar Rákellenes Liga szekszárdi alapszervezeténél tartott előadást a stresszkezelésről (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

– Az idősebbek, vagy a fiatalabbak stresszelnek jobban?

– Egyéniségtől függ, de az biztos, hogy a fiatalokra nagy nyomás nehezedik. A világ gyorsan, folyamatosan és kíméletlenül változik, amihez alig van idő alkalmazkodni. Gondoljunk csak a felsőoktatási felvételire, ami szinte minden évben változik. Ott van a családi minta is, ha a szülő nem tudja kezelni a stresszt, a gyerek sem tudja majd. A fiatalokat külön terheli még a jövőkép teljes hiánya, a bizonytalanság, hogy milyen szakmát válasszanak, mivel lehet boldogulni. Ráadásul a mai fiatalokra jellemző az izolálódás, társasági életet az interneten élnek, arc nélküli barátokkal. Pedig ebben a korcsoportban nagyon nagy jelentősége lenne a valódi kortárs kapcsolatoknak.

– Mit lehet tenni, lehetséges-e változtatni?

– Legfőképp döntés kérdése a változtatás. Főként a hozzáállásnak kell változnia. El kell fogadni, hogy a stressz mindennapi velejárója az életnek, és meg kell tanulni kezelni. Ne feledjük, hogy a stressz által kiváltott szorongásos állapot hasznos jelzőrendszer, egyfajta vészcsengő, ami jelzi: valamint változtatni kell! Ha mindehhez testi tünetek is társulnak, akkor nem szabad tovább halogatni a változást. Fel kell tölteni a testi-lelki-energetikai készleteket, visszaállítani a testi-lelki harmóniát.

– Milyen módon tehetjük ezt meg?

– Talán lesznek, akik meglepőnek találják, de nagyon fontos a rendszeres testmozgás. A stressz hatására ugyanis stresszhormonok szabadulnak fel a szervezetben – ez egy ősi, ösztönös választ vált ki a szervezetben: „menekülj vagy támadj” –, mozgás hiányában a sok felhalmozott energia "bennreked", tehát le kell vezetni. Erre bármilyen rendszeres mozgás megfelelő: úszás, tánc, kerékpározás, nordic walking, séta, kocogás, kerékpározás. A lényeg, hogy hetente legalább három alkalommal edzeni kell. A legjobb társaságban tenni, mert igen fontos a társas támogató rendszer, a családi-baráti társaságok, kapcsolatok ápolása is.

– Az életmód mellett a gondolkodáson is változtatni kell?

– Feltétlenül. Meg kell próbálni mindenben a jót keresni, arra edzeni az elmét, hogy azt kutassa, az esetleges rosszból is mit tud tanulni, okulni, hasznosítani a későbbiekben. Fontos a lelki torna, a relaxáció, a meditáció. A jóga azért különösen alkalmas, mert mind a testi-, mind a lelki stresszoldásra alkalmas. A stresszkezelés kiváló eszköze az, ha másokon segítünk, mert így igazolást nyer, hogy szükség van ránk, tehetünk valamit másokért, és így önmagunk szemében is értékesebbé válunk. Az is elengedhetetlen, hogy legyen valamilyen életcél, életterv. Ha a körülmények változnak, ezen is változtatni kell, újat kell alkotni, igazodva a változáshoz. A jó hangulat megőrzése érdekében pedig, ha a munkában nem, legalább a szabad időben olyan dolgokkal kell foglalkozni, ami örömöt, sikerélményt ad. Legyen az akár kiskert, akár origami szakkör, vagy kutyasétáltatás.

Honnan ered és mit jelent a stressz?

A stressz eredetileg orvosi szakkifejezés volt, a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölték ezzel a szóval. A mai szóhasználatban folyamatos feszültséget, tartós idegességet értünk alatta, amelyre a szervezet tartósan negatív reakcióval válaszol. A tartós stressz gyengíti a szervezet ellenálló képességét, és hosszú távon komoly megbetegedést is okozhat. Stresszt sok minden okozhat, a kiváltó okok némelyike – háború, természeti katasztrófa, felgyorsult élettempó – egyszerre nagyon sok embert is érinthet. Az egyéni stresszt pedig bármi okozhatja az állásváltozástól a házasságkötésig. A legveszélyesebbek a mindennapi, elhúzódó stresszhelyzetek.