Kitolódó gyermekvállalás

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tanulás, álláskeresés, otthonteremtés előzi meg a gyermekvállalást (Fotó: TN)
[/caption]

Amikor a számokat elemezzük óhatatlanul is az okokat kutatja az ember, mondta dr. Kőszegi László, a megyei kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A család intézménye veszített a népszerűségéből, kevesebben kötnek házasságot, a párkapcsolatok mellett népszerű a szingli életmód is. Illetve, a korszerűbb fogamzásgátlóknak köszönhető, hogy szabadabb életmódot választanak a fiatalok, ugyanakkor több a nemi betegség is, és többek között emiatt is nehezebbé válik a teherbeesés, sorolta a főorvos.

Ez azonban csak az egyik megközelítés, hiszen a folyamat hátterében egzisztenciális okok is állhatnak. Ma már a fiatalok jellemzően 25 éves korukig tanulnak, majd friss diplomásként megpróbálnak elhelyezkedni, hogy végre pénzt keressenek. Ha ez sikerült, akkor meg attól félnek, ha elmennek szülni, kiesnek a munkából, esetleg mire visszamennének már másé az állásuk. Pedig Kőszegi László főorvos szerint is, az ideális az lenne, ha 20 és 25 év között születne meg az első gyermek.

– Tudni kell, hogy a hölgyek a születésük pillanatától az összes petesejtet magukban hordozzák. Ahogy az évek múlnak több nem termelődik belőlük, csak fogy és a meglévők is „öregednek”. Egy húszéves hölgynek 20 éves a petesejtje, negyvenévesnek 40 éves. Ez utóbbi esetben kétszer annyi ártalom (vegyszerek, adalékok, tartósítószerek, sugárzás, felfázás, stb.) érte már mint egy húszévesét. Mindemellett, minél később esik teherbe az édesanya, annál több problémával kell szembenéznie, hiszen már az ő szervezete sem a régi, így több szövődményre lehet felkészülni – tette hozzá a főorvos. Arról nem is beszélve, hogy 35 év feletti kismamáknál megemelkedhet a genetikai betegségek száma is.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy aki későbbre tervezi a gyermekvállalást, annak félnie kell, de a tudatos családtervezésnél nem árt, ha tudják a fiatalok, hogy milyen kockázatot vállalnak. Ma már nagyon sokféle speciális vizsgálattal ellenőrzik a magzat állapotát. Az első átfogóbb szűrővizsgálatot a  magzat 12 hetes kora körül végzik el, majd a 16., később a 18-20. hét között. Ha minden rendben, akkor engedik tovább a terhességet, ha probléma adódna, akkor a kismama dönt a továbbiakról.

Kőszegi főorvos elmondta, évekkel ezelőtt egy negyvenéves kismama szült nála, aki a várandóssága alatt semmilyen genetikai vizsgálatra nem volt hajlandó elmenni, és ezt írásba is adta. Azt mondta, akármilyen is lesz a kisbabája, ő megtartja. Szerencsére minden rendben volt az újszülöttel is, de az édesanyák többsége él azzal a lehetőséggel, hogy vér, ultrahang és különböző kromoszómás vizsgálatokkal kiszűrjék időben a bajt.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Kőszegi László főorvos szerint is, az ideális az lenne, ha 20 és 25 év között születne meg az első gyermek (Fotó: G.K.)
[/caption]Az elmúlt tíz évben országosan nőtt a császármetszések száma is, ami szintén összefügg az érettebb korban történő szüléssel. Az édesanyák nehezebben tágulnak, szülés közben folyamatosan figyeli egy monitor a magzat szívverését, a fájások gyakoriságát.

– Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy az édesanya vagy a magzat életét veszélyeztető tényező áll fenn, akkor dönt a császármetszés mellett. Ez egy csodálatos hivatás, de nagy felelősséggel jár, hiszen a kismama és a baba egészsége a legfontosabb, tette hozzá a főorvos.

Szegedről Szekszárdra került a friss diplomás házaspár

Idén 58 éves dr. Kőszegi László szülész-nőgyógyász Szegeden szerezte az orvosi diplomáját, ezt követően, 1979-ben került a szintén orvos feleségével együtt a szekszárdi kórházba. Két gyermeke is itt született, mindkettőt egyik kollégája segítette világra. Egy hónapon belül pedig első unokája is megszületik szintén Szekszárdon. Lánya szintén orvos, fia pedig az egészségügyben dolgozó nívódíjas programozó informatikus, aki a CT és az MRI képek tökéletesítésén dolgozik.