Nem kell messzire menni az ellátásért

Ha kismértékben is, de tovább csökkent a háziorvossal és házi gyermekorvossal rendelkező települések száma a régióban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felmérése szerint. A vizsgált időszakban az orvosok elérhetősége nem változott, ugyanolyan nehézséget jelentett, mert nem egészen a települések negyven százaléka az, ahonnan nem kellett máshová utazniuk a pácienseknek ahhoz, hogy ellátáshoz jussanak. A gyermekorvosok felkeresése ennél is jóval problematikusabb, hiszen arra mindkét vizsgált évben a településeknek alig nyolc százalékában volt lehetőség.

Az aprófalvas jellegből adódóan a legmostohább körülmények Baranya és Somogy megyében vannak, előbbiben 40, utóbbiban 28 százalékos az ellátottság, míg megyénkben megközelíti az 50 százalékot. A gyermekorvosi ellátásban hasonlóképpen fellelhetők ezek a különbségek, a két aprófalvas megyében a települések 6, illetve 6,5 százaléka, nálunk pedig 15,6 százaléka rendelkezik gyermekorvossal. Érdekességként említhető, hogy még a városokban is hiány mutatkozik gyermekorvosból, megyénkben Bátaszéken és Gyönkön nincs ilyen szakember. A háziorvosok számát illetően ugyanakkor a régión belül Tolna megyében mutatkozott a legjelentősebb visszaesés, közel hat százalékos. A gyermekorvosok számában nem történt lényegi változás. Egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra 1441 beteg jut átlagosan. Ez az arány nagyjából száz fővel alatta marad az országos átlagnak, ám ahhoz képest, hogy 2011-ben 1428 főről kellett gondoskodniuk az orvosoknak, emelkedést mutat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Szakellátás és kórházi ellátás szempontjából jól áll a régió (képünk illusztráció)
[/caption]

Az egészségügyi szolgálat egy magasabb szintjét jelenti a járóbeteg szakellátás, amelynek keretében a szakorvosi rendelőintézetekben, a fekvőbeteg-ellátó intézet ambulanciáján, illetve a magánrendelőkben jelentkezett betegek vizsgálatát, kezelését végzik. A járóbeteg-szakellátást a régióban mintegy 6,6 millió alkalommal keresték fel a rászorulók egy év alatt. A legtöbb ember, a pácienseknek mintegy a fele Pécshez kötődött, igazodva a baranyai megyeszékhely egészségügyi centrum státuszához. Ugyanakkor a betegforgalom a régió mindhárom megyéjében mérséklődött. A legerőteljesebben Tolnában, ahol elérte a két százalékot. Egy év alatt egy lakos átlagosan hét alkalommal kereste fel a járóbeteg szakrendelést megyénkben. 

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A szakellátások tekintetében megyénkben némileg csökkent a forgalom. Sok esetben más megyébe kell utaznia a páciensnek (illusztráció) Fotó: Mártonfai Dénes
[/caption]

Szakmai és anyagi okok motiválják a külföldi munkát

Részben szakmai, de legfőképpen anyagi okai vannak, hogy találhatóak betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi státuszok Tolna megyében – mondja dr. Schranz Róbert háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Tolna Megyei Területi Szervezetének titkára. A fiatal kollégák közül sokan külföldre mennek, legfőképpen a kereset miatt, hiszen minimum a magyar bér ötszörösét kereshetik meg egy hónapban. A szakmai környezet színvonala is számít, bár ez az alapellátásban nem olyan domináns, mint a fekvőbeteg ellátásban. Addig, amíg az itthoni helyzet nem javul a fenti területeken, nem nagyon várható változás.

A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma

Tolna megye 66

Baranya megye 83

Somogy megye 68

Dél-Dunántúl 74

Közép-Dunántúl 66

Nyugat-Dunántúl 72

Közép-Magyarország 73

Észak-Magyarország 71

Észak-Alföld 63

Dél-Alföld 64

Országos átlag 69

Forrás: KSH

Baranya megye 83

Somogy megye 68

Dél-Dunántúl 74

Közép-Dunántúl 66

Nyugat-Dunántúl 72

Közép-Magyarország 73

Észak-Magyarország 71

Észak-Alföld 63

Dél-Alföld 64

Országos átlag 69

Forrás: KSH Szakellátás és kórházi ellátás szempontjából jól áll a régió (képünk illusztráció) A szakellátások tekintetében megyénkben némileg csökkent a forgalom. Sok esetben más megyébe kell utaznia a páciensnek (illusztráció) Fotó: Mártonfai Dénes -->