2022.01.07. 12:02
Nem olyan buták az aranyhalak, mint ahogy gondoljuk
Tudósok aranyhalakat képeztek ki arra, hogy saját járművet, kerekeken guruló akváriumot vezessenek a szárazföldön.
Még 2019-ben patkányokat tanítottak meg vezetni, és úgy tűnt, hogy a patkányok élvezik a kocsikázást.
Most újabb laboratóriumi állatot ültettek a volán mögé, de ezúttal még csak nem is emlősöket, hanem hagyományosan lenézett, együgyűnek tartott aranyhalakat:
megtanulták, hogyan kell vezetni egy járművet, azaz FOV-ot, mégpedig szárazföldi környezetben.A FOV fish-operated vehicle-t, azaz hal által vezetett járművel jelent.
Mi a lényege ennek a kísérletnek? A patkánytanulmányban a kutatók a környezeti stresszt vizsgálták, és kiderítették, hogy a vezetés olyan tevékenység, ami csökkenti a patkányok stressz-szintjét.
Az aranyhalas kísérlet, amelyet Shachar Givon és munkatársai az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetemen végeztek, és a Behavioral Brain Research című szaklapban publikáltak, valami egészen mást akart felfedezni.
A kutatók az aranyhalat megtanították vezetni – íme a videó:
Ronen Segev szerint „ezek az eredmények azt mutatják, hogy az aranyhal képes volt egy teljesen más, szárazföldi környezetben sikeresen navigálni”.
Konkrétan azt akarták kideríteni, hogy a halak navigációs képességei univerzálisak-e, vagyis működnek-e rendkívül ismeretlen környezetben is: ez az úgynevezett domain transfer módszertan. És el kell ismerni, hogy egy kutatólaboratóriumban akváriumon belüli vezetés eléggé ismeretlen környezet egy aranyhal számára.
A FOV lényegében egy kerekes akvárium. A patkányjárművel ellentétben itt nincsenek fizikai kezelőszervek, amelyeket a halaknak meg kellene tanulniuk használni.
Ehelyett egy kamera követi a hal helyzetét a tartályban. Ha a hal a tartály egyik falának közelében van, és kifelé néz, a halat vezérlő algoritmus (amely egy beépített Raspberry Pi 3B+-on fut) a FOV-ot abba az irányba mozgatja. Egy LIDAR-érzékelő, amit például az önvezető autók érzékelésének támogatására is használnak, segíti a halvezérlő algoritmust, ha a FOV 20 cm-en belülre kerül a földi környezet, egy 4x3 méteres zárt tér falához.
Hat hal vett részt a kísérletben, és hetente háromszor, kétnaponta 30 perces foglalkozásokon tanították meg őket vezetni. Kezdetben a halak jutalmat kaptak, ha a ketrec közepéről egy célponthoz, egy rózsaszín hullámlemezhez navigáltak.
A halak tényleg „vezetik” a FOV-ot, és idővel egyre gyakorlottabbak lettek, mind a feladatok teljesítése (a célponthoz navigálás), mind a feladat elvégzéséhez szükséges idő tekintetében. A szerzők ellenőrizni akarták, hogy nem csak egy sor mozdulatot jegyeztek meg a jutalomért, ezért megismételtek néhány tesztet új kiindulási pozícióval a ketrecen belül, vagy más színű csalogató célpontokat adtak hozzá.
Az aranyhalak nem csak ezekkel a változásokkal tudtak megbirkózni, hanem képesek voltak különböző szögekből is megközelíteni a célpontokat, ami arra utal, hogy az állatoknak van képük az őket körülvevő világról. Annak ellenére is, hogy a levegő, az akvárium plexifalai és a víz közötti határfelület ráadásul számukra zavaró fénytöréseket hoz létre.
Borítóképünk illusztráció