Süsd meg Nap!

Negyven fok, árnyékban. Nem népszerű a „Süss fel Nap!” kezdetű dalocska. Így módosul a szöveg: „Süsd meg Nap a tudományodat!” 

Képesek vagyunk dzsungeleket irtani, városokat építeni, folyókat szabályozni, űrkutató expedíciókat szervezni. Ebből kiindulva azt képzeli az ember, hogy ő minden jó és rossz dolog tudója, előidézője. Hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás is általa, miatta történik. Holott ezt semmi sem bizonyítja. A földtörténet embermentes időszakában is voltak brutális felmelegedések és lehűlések. Jégsapkaolvadások és eljegesedések. 

A jelenlegi, hosszan tartó hőhullám okozója jónéhány tudós véleménye szerint nem a homo sapiens, hanem a fokozott naptevékenység. Körülbelül két éve indult be egy hatéves ciklus, amelynek a tetőpontja ezen a nyáron van. Az intenzív napkitöréseknek hatása érzékelhető az egész bolygón. Befolyásolja a növények életét, az emberek és állatok viselkedését. S mivel minden, mindennel összefügg, egyes kutatók olyan hipotézist is megfogalmaznak, miszerint az ilyen intenzív napkitöréses időszakokban, a társadalmi problémák is erőteljesebben törnek a felszínre, ezért gyakoribbak a háborúk.

Ha módunkban állna, érdemes lenne elemezni visszamenőleg az egykori viszonyokat! Vajon a római birodalom bukásához, a francia forradalomhoz vagy a világháborúk kitöréséhez hozzájárultak-e az égiek, az égitestek? És az időjárás? Annyit biztosan tudunk a leírásokból, hogy 1848. március 15-én cudar, esős idő volt Pesten…