Nagy sláger mostanság a hálapénz elleni küzdelem

A fiatal doki viháncolva, röhögcsélve érkezik még fiatalabb asszisztensnőjével a szakrendelésre. Húsz perc késéssel. A lépcsőfordulóban kissé lecsendesednek, s elvonulnak a folyosón várakozó betegek előtt. Nem köszönnek és nem kérnek elnézést. Beviharzanak a rendelőbe, hogy nekikezdjenek gyűlölt munkájuknak. Amit persze nem kapkodnak el. További 15 perc elteltével mehet be az első páciens.  

Generációváltás zajlik az egészségügyben, méghozzá valahogy úgy, hogy akik kegyeskednek itthon maradni a friss diplomások közül, azoknak meg kell engedni, hogy olyanok legyenek, amilyenek – szakmailag, emberileg –, különben megsértődnek, és ők is elhúznak külföldre. 

Nagy sláger most a hálapénz elleni küzdelem. Brossurát is készítettek ezzel kapcsolatban, egy húszoldalas tájékoztatót, ami minden kórházban és rendelőintézetben hozzáférhető. A hála nem pénz. Ez a címe. S arról szól, hogy ez a tett vesztegetésnek minősül, és háromévi szabadságvesztéssel is sújtható az, aki elfogadja a borítékot.

Egy másik borítékról is érdemes szólni a téma kapcsán: a székletmintásról. A postások már jól ismerik, és nagy szakértelemmel különítik el az illatos szerelmeslevelektől. A népegészségügy végzi a vastagbeles szűrővizsgálatot, a mintavételi csomaghoz válaszborítékot is mellékelve. Az ötven és hetven év közöttieket célozzák meg. Kétévente küldendő postán a kakaminta. Hetven fölött aztán következhetnek a vidám, laza, jól megérdemelt, mintamentes esztendők…