Kóstolók és kenyértapogatók

Bencze Péter

A bevásárlóközpont sokak számára maga a modern Kánaán: tejjel-mézzel folyó bőség, ahol a polcok roskadoznak a választéktól. Az ember könnyen elveszik a kínálatban, és néha úgy tűnik, hogy a választás bősége egyesek viselkedésére is kihat. Ki ne találkozott volna már olyan helyzettel, amikor más vásárlók modortalansága miatt bosszankodott?

Számomra a leginkább zavaró, amikor valaki gond nélkül összefogdossa az élelmiszereket. Péksütemények, kenyerek, zsemlék – mindet körbetapogatják, mielőtt kiválasztják, vagy éppen visszateszik. Ugyanez történik a gyümölcsöknél is: mintha nem lenne elég egyszer megfogni, minden darabot végigtapogatnak. Ez nemcsak tiszteletlen, hanem az alapvető higiéniai szabályokat is figyelmen kívül hagyja.

A csúcs viszont az, amikor a vásárlók „kóstolót tartanak.” Egy kis szőlő itt, egy kifli ott – talán mondhatnánk, hogy ez ártatlan dolog, ha a megízlelt árut valóban kifizetnék. De sajnos gyakran nem így történik: a terméket felnyitják, belekóstolnak, majd otthagyják.

És ne feledkezzünk meg a parkolóról sem, ahol a szanaszét hagyott bevásárlókocsik teszik próbára a többi vásárló türelmét.

Végső soron, mindannyian mások vagyunk. Az emberek viselkedését sok apró tényező határozza meg, és talán érdemesebb néha megpróbálni elfogadni mások szokásait. Hiszen, bármennyire is bosszankodunk, nem sokat változtathatunk rajta. Ha illemtankönyvet is ajándékoznánk nekik, valószínűleg nem lapoznák fel.