2024.06.28. 07:00
Sokmilliárdos kárt okoznak évente a vadak
Évente mintegy 21 milliárd forintnyi kárt okoznak a vadak a magyar mezőgazdaságnak, de a gazdálkodók csak 3 milliárd forintnyi kompenzációt kapnak. Tavaly novemberben merült fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy „átvállalják” a vadkárigényeket a károsultaktól. A részletek kidolgozására ugyan még várni kell, de azt már lehet tudni, hogy egy NAK által alapítandó vállalkozás lép majd fel az évente keletkező milliárdos vadkárigény érvényre juttatására.
Nagy általánosságban az alábbi vadkár-kategóriákat különböztethetjük meg egymástól: egyrészt a mező- és erdőgazdasági földrészleteken vadászható vagy éppen védett-fokozottan védett vadfajok által okozott károkat, másrészt a vadak által más tulajdonban (például gépjárművekben) okozott károkat.
Fotó: Mártonfai Dénes
Érdemes átnézni a Vadkárkalauzt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által idén kiadott Vadkárkalauz elsősorban a vadászható vadak által okozott vadkárok kezelésével kapcsolatos szabályrendszert tartalmazza. A kiadvány általánosságban megállapítja, hogy a legalapvetőbb elvárás az elsődleges földhasználatra még elviselhető kárkockázattal járó vadállomány fenntartása. A vadászatról szóló törvény a vadkárok megelőzésére és mérséklésére mind a vadászatra jogosult, mind a földhasználó számára konkrét kötelezettségeket és határidőket tartalmaz. Meglehetősen alapvető, ráadásul kölcsönös elvárás a tájékoztatási kötelezettség a vadkár megelőzésének teljes folyamatát tekintve.
A vadkár megelőzése mindenki érdeke
A vadkár megelőzése, illetve csökkentése különösen a vadászatra jogosult számára jelent teendőket, ugyanakkor a földhasználónak is vannak a rendes gazdálkodás körébe tartozó tevőleges feladatai, tekintettel a fizikai (villanypásztor, kerítés), kémiai (kellemetlen szag), akusztikus, optikai, valamint emberi jelenlétet igénylő védekezési módszerekre. A felsoroltak azonban nem mindenhatók. Amennyiben a vadkárok bekövetkeztek – az erdősítésnek nem minősülő fiatal erdőben a hántás és töréskárok már nem tekinthetőek vadkároknak –, öt napon belül közölni szükséges a vadászatra jogosulttal, ezt követően pedig újabb 5 nap áll rendelkezésre az egyezség megkötésére.
Van, hogy nem sikerül az egyezség
Ha nem sikerül az egyezség, megindul az eljárás, mely abból áll, hogy a jegyző a kár megállapítására három napon belül kárszakértőt rendel ki, aki öt napon belül felméri a kárt. A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén a felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett. Ha az egyezség valamilyen oknál fogva nem jön létre a jegyző megszünteti az eljárást, majd a végzés véglegessé válásától 30 napon belül kérhető a bíróságtól a kár megtérítéséről szóló döntés. A határidő jogvesztő. A jegyző eljárása opcionális ebben a tekintetben.
A károsult – mielőtt még az önkormányzati jegyzőhöz fordulna – közjegyzőtől is kérheti egyezségi eljárás lefolytatását. Ebben az esetben (is) az egyezség kizárja további (jogorvoslati) eljárások lefolytatását.
Az egyezség meghiúsulása esetén a felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését
A vadkárigény tönkre is teheti a vadásztársaságot
Dr. Vass János, a bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke elmondta, véleménye szerint, a gazdáknak lesz a változtatással egyszerűbb a helyzetük. Szerencsére évente maximum egy vadkár bejelentés volt eddig, mert mindig nagyon ügyeltek arra, hogy jó kapcsolatuk legyen a gazdákkal. Átbeszélik a vadásztársakkal is a felmerülő problémákat, számon tartják hol van olyan ültetvény, szántóföldi növény, amely vadveszélyesebb, így több figyelmet is igényel.
Dr. Vass János hangsúlyozta, nagyon fontos a megelőzés, mert több nagyobb vadkárigény akár padlóra is küldhetné a vadásztársaságot, annak ellenére, hogy mindig képeznek tartalékot, a nem várt kiadások kifizetésére.
