2 órája
Rendkívül zivataros volt a nyár, de védték a területet a talajgenerátorok
Hosszú és forró volt a nyár, majd hirtelen ért véget. Rendkívül zivataros időjárás ellenére jóval kevesebb jégkár volt Tolnában, mint az elmúlt évben.
Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A rendkívül zivataros idő ellenére kevés csapadék hullott Tolna vármegyében.
Fotó: Makovics Kornél / Forrás: Forrás: Tolnai Népújság
Rendkívül zivataros volt a nyár, de jól működött a rendszer
A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A generátorok így a tavalyinál 6 százalékkal hosszabb ideig üzemeltek.
Az idei nyár rendkívül meleg volt: júliust és augusztust is tartós, intenzív hőhullámok jellemezték. Az 1970-es években hazánkban nyaranta átlagosan 27 napon volt magasabb a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius foknál.
Dr. Gabi Géza szekszárdi agrármérnök elmondta, idén, év eleje óta 360 milliméternyi csapadék hullott, az éves átlag 640 milliméter. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen forró nyár után még a 640 milliméter is kevés.
– Az elmúlt négy hónapban 79 hőségnapot regisztráltunk Tolna vármegyében, vagyis ennyi napon keresztül volt 30 fok felett a hőmérséklet. Ezzel országos csúcsot döntöttünk.
Helyi zivataroknak kedvezett a nyári időjárás
Országosan, az idén a nyár 92 napjából 78 napon (85 százalék) haladta meg a 30 fokot és 43 (azaz majdnem minden második) napon a 35 fokot a napi maximumhőmérséklet. Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának.
Az április 15. és szeptember 30. közötti 169 napos védekezési szezonban minden második (összesen 93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok.
Több alkalommal is 14 ezer méter feletti felhőtető-magasságot mértek. Itt olyan alacsony hőmérséklet (mínusz 40-50 Celsius fok) uralkodik, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.
Míg idén szerte Európában hatalmas jégkárok keletkeztek – Németországban és Lengyelországban például mezőgazdasági területeken okoztak súlyos károkat a jégesők –, Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károkat lehetett tapasztalni.
A talajgenerátorokat idén 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A rendkívüli időjárás miatt az elmúlt évekhez képest több helyen alakult ki jégeső még a védekezés mellett is.
Idén a tavalyinál mintegy 60 százalékkal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban még az egyre szélsőségesebb időjárás mellett is lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
Tolnában 37 talajgenerátor védi a szántóföldeket, gyümölcsösöket és az ingatlanokat
A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít.
