TEOL
Tolna vármegyei hírportál
Csak emlékeztetni szeretnék rá, tizenöt-húsz évvel ezelőtt is voltak forró és száraz nyarak – emlékeim szerint majd’ mind ilyen volt. A nyári hírek akkor még nem szóltak a hőségriadóról, sőt a hőségnap kifejezést nem is ismertük. Mégis túléltük.
Nem akarom lebecsülni a jó tanácsokat, tudom, vannak sokan, akiket figyelmeztetni kell, hogy a déli órákban árnyékban tartózkodjanak, a beteg, idős emberek ne menjenek bevásárolni kora délután, és igyanak megfelelő mennyiségű folyadékot.
Ami engem illet, nem szeretem a kánikulát, ha tehetném, északabbra költöznék, ahol nyáron sincs huszonöt foknál melegebb. Az idei nyár azonban nem nagyon törődik az igényeimmel. Lehet, hogy változtatni kellene eddigi szokásainkon.
Utánozhatnánk a mediterrán országokat, a görögöknél, olaszoknál délben bezárnak a boltok, – csak a szupermarketek vannak nyitva – és az esti órákban nyitnak ki ismét a kisebb üzletek, és egészen késő estig, éjszakába nyúlva pörög az élet.
De ennél egyszerűbb ötletet is hallottam: Olaszország az egyik déli városában olyan kávézót nyitottak a nyár elején, ahol egy lavór langyos víz is jár a fekete mellé. Amíg a vendég szürcsölget, közben felfrissíti a lábát és azon keresztül a testét is.
Ezt a módszert például gond nélkül átvehetnék a hazai szolgáltatók is – nagy befektetés sem kell hozzá, csupán a szándék, és legfeljebb egy formás, színes lavór –, legalább azokon a bizonyos hőségnapokon.