Még harminc éves sem volt, amikor közölték vele: a diagnózis mellrák

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Hazánkban sajnos még mindig az egyik vezető halálok a hölgyek körében a mell rosszindulatú daganatos elváltozása. Évente több mint hétezer nőnél állapítanak meg emlődaganatot és évente mintegy kétezren veszítik életüket a betegség miatt. Rendszeres szűréssel, korai felismeréssel azonban ez a szám csökkenthető lenne.

Több mint húsz éve indult hazánkban a szervezett emlőszűrés, amelyre a 45 és 65 év közötti nők kapnak meghívást. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztály körében is egyre gyakoribb a megbetegedés. Egy Tolna vármegyei kötődésű, Budapesten élő fiatal nő, Krisztina osztotta meg velünk a történetét, akivel 28 éves korában közölték a hírt: rosszindulatú melldaganata van.

Többszöri vizsgálat után derült csak ki a mellrák

Krisztina elmondta, hogy eleinte azt gondolta, normális a kellemetlenség, amit a bal mellében érez, mivel már gimnazista korában volt ott egy kis csomó, és reggelente néha olyan érzéssel kelt, mintha beszorult volna a levegő. Később a párja is észrevette a csomót, és ő ragaszkodott hozzá, hogy orvoshoz forduljon. Az emlőultrahang során egy 9x8 milliméteres csomót állapított meg az orvos, az évvel későbbi kontrollon pedig már 10x5 milliméterest. A beszorult levegő érzés azonban egyre sűrűbben jelentkezett, ezért Krisztina mintavételre kért időpontot. Ám csak egy újabb ultrahangos vizsgálatot végeztek el, ahol azt közölték, hogy a csomó mérete csökkent, és túl kicsi a mintavételhez.

A fiatal nő azonban nem nyugodott ebbe bele, mert továbbra is rendszeresen fájt a bal melle, és a hónaljában is kitapintott egy csomót. Úgy döntött, hogy magánrendelésre megy, így a Semmelweis Klinika mammográfiáját kereste fel. Ott az ultrahangos vizsgálat után visszahívták mintavételre, mert a mellében egy 2x3 centiméteres csomót fedeztek fel, illetve a hónaljában is egy kisebbet. Mintát vettek és ezt követően, 2022 májusában szembesítették őt azzal, hogy rosszindulatú daganat van a bal mellében, amely a hónalji nyirokcsomóra is átterjedt. A doktornő felkészítette Krisztinát, hogy az előtte álló másfél év nagyon nehéz lesz, de a daganat kialakulása hormonális okokra vezethető vissza, és ez a típus az esetek 99 százalékában gyógyítható.

Nyáron aztán elkezdődött a kemoterápiája, ami eleinte nagyon megterhelte a fiatal nő szervezetét. Minden kezelés után két napon keresztül két óránként hányt. Szeptemberben aztán módosítottak a kemo összetételén, amit hetente kapott. Ezek után nem volt rosszul, dolgozni és edzeni is tudott. Mindig is sportolt, és az orvosa is támogatta a rendszeres testmozgást, mivel az enyhíti a kezelések mellékhatásait. A kemoterápia után egy hónappal Krisztinát megműtötték. Eltávolították a daganatot a melléből és a bal hónalji nyirokcsomót is. Ezt még sugárkezelés és injekciók követték, az ösztrogén szintjét rendben tartó hormonkezelésre pedig máig szüksége van.

Csak az lebegett a szeme előtt, hogy újra egészséges lesz

Krisztina azt mondta, amikor a onkológus közölte vele a diagnózist, csak az lebegett a szeme előtt, hogy meg tudja csinálni, átvészeli a nehéznek ígérkező másfél évet, és utána minden jóra fordul, egészséges lesz. Kicsinységnek tűnhet, de a legrosszabbul azt élte meg, hogy a kemoterápia miatt kihullott a haja. Szép, hosszú haja volt, és amikor elvesztette, már nem érezte magát nőnek, annak ellenére sem, hogy végig hosszú hajú parókát hordott a Curly Alapítványnak köszönhetően, amely ingyen, személyre szabottan készít emberi hajból parókát daganatos betegek számára.

A mélypontokon a családja és a párja támogatása segítette át, és az is sokat számított, hogy rendszeresen sportolt, két munkahelyen dolgozott, nem hagyta el magát, és bár a kollégái tudtak róla, nem látszódtak rajta a betegség jelei. Most már jól van, három havonta jár kontrollra és túl van a helyreállító műtéten is. A kortársainak azt tanácsolja, ne halogassák, menjenek el szűrésre. Érdemes erre rendszeresen időt szánni, ahelyett, hogy évek múltán a rossz hírrel szembesüljön az ember.

Sok mindenre megtanította a betegség

Krisztina úgy érzi, sokkal erősebbé tette a betegség, és sokat tanult belőle. Ma már őszintén el meri mondani a véleményét másoknak, nem tartja magában, mint ahogy a betegség előtt tette. Megtanulta azt is, hogy ha nem foglalkozik magával, hanem csak rohan, dolgozik és stresszel, ha soha sincs ideje megállni és kikapcsolódni egy kicsit, akkor a jó Isten megtanítja rá. A betegség rákényszerítette, hogy lassítson és foglalkozzon magával, bizonyítva, hogy egészségnél tényleg nincs fontosabb.