2023.07.20. 19:46
A festőművészek alkottak együtt a Gyűszűbirtokon (videó)
A Pic-Túra alkotótábor műveiből nyíló kiállítás megnyitó eseményének adott otthont a szekszárdi Gyűszűbirtok július huszadikán, csütörtökön. Hét festőművész látogatott Szekszárdra július közepén, akik a borvidék értékeit és borkultúráját megismerve, a "Teremtés mámora" mottóval ültették át vászonra impresszióikat.
Szebbnél szebb alkotásokat láthatott a közönség. (Fotó: Mártonfai Dénes)
A Pic-Túra alkotótábor megálmodója Némedi Péter, a Gyűszűbirtok tulajdonosa. Az elkészült művekből rendezett kiállítást Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum igazgatója nyitotta meg. Ünnepi beszédében elhangzott, hogy 2023-ban a Gyűszűbirtok Pic-Túra táborának szervezői szakmai vezetőnek Könyv Kata festőművészt kérték fel, s őt bízták meg a csapat összeállításával is.
– Úgy hiszem, Kata választása már magában hordozta a siker lehetőségét, hiszen olyan nyitott, a világ változásai iránt érzékeny, egyedi látásmódú festők és grafikusok érkeztek a hívására ide, akik nem csak hogy szívesen kísérleteznek saját területükön, de a figurális ábrázolás sem áll messze tőlük. Számomra külön öröm és meglepetés volt, hogy szűkebb pátriámból, Simontornyáról két művész, a két Kata, Könyv Kata és Bereczki Kata is részese volt ennek a kalandnak – mondta Ódor János Gábor, ismertetve, hogy a kiállításmegnyitó előtt egy nappal az alkotás folyamatába is beletekinthetett.
– Rácsodálkoztam Gesztelyi Nagy Zsuzsanna színes képeire, aki új értelmet ad a festményeken megjelenő átlóknak, és felvillantja az absztrakt mögül előbújó élettörténeteket. Ellenbacher Ibolya gyönyörű zöld tájképeiben a természet emberre gyakorolt nyugalma köszön vissza. Szabó Henrietta különleges technikájával szintén a tájat és a végtelen horizontot kutatja. Bereczki Kata arcnélküli emberei különleges történeteket, nosztalgikus helyzeteket idéznek fel.
Pic-túra kiállítás a Gyűszűbirtokon
Fotók: Mártonfai DénesKönyv Kata metaforikus és groteszk látásmódja, visszatükröződései a vásznakon az ábrázolt esemény és téma továbbgondolására késztetnek. Lucza Zsigmond fekete-fehér, fotónegatívra hajazó nonfiguratív, a fókuszt kereső, térbeliséggel játszó vegyes technikájú képei mellett előbukkannak a rá jellemző fekete-kék-zöld-sárga színekben játszó festmények is. Ráskai Szabolcs grafikáiban a növények átalakulnak gépekké, mindezeket mőbiusz szalagok körítik. Mind-mind megannyi külön és értékes világ – mondta.
A szakmai bevezetőt Könyv Kata festőművész tartotta, aki szintén az alkotótábor grafikus- és festőművész táborának aktív részese volt, és ő fogta össze a csapatot, amelynek tagjai az Alföldről, Budapestről, Siófokról érkeztek. Házigazdáik, Szabó Berni és Tóth Róbert számos programmal hozták közelebb a helyi borvidék adottságait, hagyományát és karakterét a művésztelep résztvevői számára. Könyvbemutató, vidékjáró dzsiptúra, zenés irodalmi est és számos borkóstoló tette változatossá a programjukat.
Könyv Kata festőművész lapunknak elmondta, hogy az általa kiválasztott művészek – akik mind a Gyűszűbirtokon laktak és alkottak az egy hét alatt – magas kvalitású, egyetemet végzett, komoly, praktizáló kortárs művészek, akiknek karaktere és jelentléte meghatározó a művészvilágban.
Könyv Kata Simontornyán született, számos kiállítása volt itthon és külföldön. Képzőművészeti egyetemet végzett és doktorit szerzett Pécsett, művésztelepek szervezésével foglalkozik, tanít, fest. Az idei évben nyerte el a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alkotói ösztöndíját, amely három éven át támogatja a programját.
Az alkotótábor szakmai vezetője podcast adásunkban is beszélt a tábor programjairól. A felvételt ide kattintva találja!
A kiállítást egy hónapig, augusztus 20-ig lehet megtekinteni.
Szekszárd identitásának része a bor
Ódor János Gábor múzeumigazgató ünnepi beszédének elején arról értekezett, hogy Szekszárd mitől több mint jó bor.
– Városunk jelmondatát a helyi borászok egyike-másika fejcsóválva emlegeti, miszerint a Tolna vármegyei székhely mibenlétét ne a borhoz viszonyítsák. Pedig szerintem ez a mondat rendben van, a jó bor alap, Szekszárd identitásának része, fontos szerepe van, de a város még ennél is több. De vajon mivel? Hogyan lehet jellemezni ezt a kisvárost, mely történelmének alakulása során úgy vált megyeközponttá, hogy lakói mindvégig megtartották szoros kapcsolatukat a termőföldhöz és a tájhoz, hiszen az ipar sohasem vált húzóágazattá itt.
Talán ebből a kisvárosi attitűdből, a polgári életmódhoz, a természethez és a múlthoz való erős kötődésből alakult ki az a szépségre nyitottság, mely szekszárdi alkotó emberek sorát adta a hazának – hangzott el a múzeumigazgatótól.
Teol.hu videó
- Ez az aranyos kutya ejtette rabul a Paks labdarúgóinak szívét (videóval)
- Új mezbeszállítóját és kabalaállatát is bemutatta a Paksi FC (videó és képgaléria)
- Indul a visszaváltás: a borászoknak még bonyolultabb (videó)
- Újra megnyitotta kapuit a Szekszárdi Családbarát Strand- és Élményfürdő (videó)
- Átvették diplomájukat a PTE KPVK végzősei (videó)