A magyar kultúra hajlékát ünnepelték (galéria)

A Művészetek Háza előtt, az Agóra sétányon a Szekszárdi Gitárkvartett köszöntötte a jubileumra érkezőket, később benn, a hajdani zsinagóga falai között a nagy múltú, Európa sok országában díjakkal kitüntetett Szekszárdi Madrigálkórus dr. Jobbágy Valér vezényletével Kodály Zoltán és Sík Sándor Te Deumát adta elő. 

Ápolóhelye a haza- és emberszeretetnek

A jubileumi ünnep résztvevőit Gonda Mária, a Babits Mihály Kulturális Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte. Felidézte a múltat, említette, az 1897-ben, a zsinagóga ünnepélyes avatásán elhangzott mondatot, hogy „Legyen ez az épület végtelen időkig ápolóhelye a haza- és emberszeretetnek, hajléka a magyar kultúrának.”

A régi szándék valósult meg, mikor a Művészetek Háza 1984-ben megnyithatta kapuit, és Szekszárd kultúrát és művészeteket kedvelő és támogató közönsége előtt számos kiállítás, koncert, hangverseny helyszíne lehetett. Olyan művészi értéket kínált, ami nem csak az itt élőknek szolgált lelki és szellemi feltöltődésként, de a városba érkezők is messze vitték az intézmény jóhírét. 

„Akkor és most” programsorozat indul

Több, mérföldkőnek is mondható esemény gazdagította a ház történetét, mondta, ezek közül kiemelte, hogy Lehotka Gábor, Liszt Ferenc-díjas orgonaművész közbenjárására került az intézménybe 1989-ben a drezdai Jehmlich cég építette, két manuálos, harminc regiszteres orgona. Most pedig újabb mérföldkő lehet az intézmény történetében a jubileumi ünnepen elindított „Akkor és most” című programsorozat, amely az elmúlt négy évtizedének kiállításaiból, koncertjeiből, hangversenyeiből, könyvbemutatóiból szemezget egy éven át. Ebben az első V. Bazsonyi Arany, valamint Vecsési Sándor közös tárlata, azért is, mert 40 évvel ezelőtt elsőként a festőművész házaspár képei kerülhettek fel az intézmény falaira.

Nem hagyták, hogy az enyészeté legyen 

Köszöntötte a résztvevőket Berlinger Attila, Szekszárd polgármestere is, aki arról beszélt, hogy az egykori zsinagóga történetében 1984. volt a fordulópont, amikor úgy döntöttek a város és a megye vezetői, nem hagyják, hogy az épület az enyészetté váljon. Lovas Henrik, a megyei tanács művelődési főosztályvezetője és Fertőszögi Béláné, művészeti főelőadó mindent megtett, hogy a kor ismert és elismert építészeti, művészeti szakembereinek bevonásával épüljön újra ez a ház.

A polgármester elmondta, ő picit a jövőben is babitsos marad, hisz a közelmúltig ő vezette a Babits kulturális központot, így a Művészetek Házát is, és mindig öröm volt számára idejönni, megnyitni egy-egy, tárlatot, ott, ahol az embert a nagybetűs művészet veszi körül, lát sose látott képeket, vagy hallgat koncertet, találkozik rég látott ismerősökkel. Mert a Művészetek Háza olyan kapcsolódási pont, amely összehozza a művészetet kedvelő, a kultúra iránt érdeklődő embereket.

Csötönyi László, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Kultúra, Civil Szervezetek, Városmarketing Bizottságának elnöke említette, hogy a zsinagóga építtetői 127 évvel ezelőtt a haza- és emberszeretet, s a magyar kultúrának hajlékának szánták ezt az épületet, de 80 évvel ezelőtt ők és utódaik a holokauszt áldozatai lettek. Hálával tartozunk nekik, és azoknak az embereknek, akik lehetővé tették, hogy ez az épület, annyi megpróbáltatás után, valódi otthona lehet a magyar kultúrának. Szólt arról is, hogy korábban, mikor sok esküvő is köttettet a házban, ő, verset mondva vett részt az ünnepeken.

Beszélt a kezdetekről dr. Méry Éva, a Művészetek Háza első, ma már nyugalmazott igazgatója, s felidézte az eltelt éveket Baky Péter Munkácsy Mihály-díjas festőművész, aki húsz éven át irányította a ház életét. 

Kedves pillanatok

Megható percei voltak a jubileumi ünnepnek, amikor Gonda Mária emlékplaketteket adott át azoknak, akiknek élete, munkássága szorosan összekapcsolódott az intézménnyel. És kedves pillanat volt, mikor Berlinger Attila, aki az elsők között vehette át az emlékplakettet, felállt, s mint a ház korábbi igazgatója, ő adott át egyet Gonda Máriának, aki szintén évtizedek óta segíti a Művészetek Háza munkáját.

A jubileumi ünnep végén, amelyet széppé tett a Földesi Lajos hegedűművész vezette Szekszárdi Kamarazenekar és Lozsányi Tamás orgonaművész rövid koncertje, Könyv Kata megnyitotta V. Bazsonyi Arany és Vecsési Sándor képeinek tárlatát. A festőművész, aki – furcsa játéka a számoknak – negyven éve született, mikor a Ház, s benne az első képkiállítás nyílt, szakszerűen, mint nagyszerű tárlatvezető is, bemutatta a képeket.