A létbizonytalanság különösen megterheli a lelket

Tolna a hat legalacsonyabb stressztűrő képességgel rendelkező, és a négy legaggodalmaskodóbb megyék egyike. Nem sok okot ad tehát az optimizmusra az ország frissen elkészült stressztérképe. A nemzetközi kutatási módszereket a Károli református egyetem alakította át a magyar viszonyokra. Azt vizsgálták, hogy a válaszadók mennyire aggodalmaskodnak, illetve milyen a stressztűrő képességük.
Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok többet aggódnak, mint az idősek. Ennek oka csak részben az, hogy a fiataloknak több gondjuk van a karrierrel, a családalapítással és az önálló élet megteremtésével kapcsolatban. Mert a teszt rávilágított arra is, hogy az idősebb emberek kevésbé hajlamosak stresszként megélni a mindennapi bosszúságokat. Mint várható, a legstresszesebbek a munkanélküliek, a diákok, az irodai beosztottak, valamint a szakmunkások.

– Sorozatos leépítések voltak az elmúlt évben a cégünknél. Én megúsztam, de a megmaradtak sem érezhetik magukat biztonságban, mert nem hallunk jó híreket – kezdte Levente. Amint azt a negyvenes évei elején járó családapa elmondta, férfiként úgy érzi, elsősorban az ő feladata az anyagi jólét feltételeinek megteremtése.

– Persze a feleségemtől jelenleg nem is várhatnám el, hogy többet tegyen a családi kasszába, hiszen még otthon van a kisebbik gyerekünkkel. Amiben tudok, segítek neki, foglalkozom az idősebb, óvodás fiunkkal, de nem könnyű úgy, hogy az irodában sokszor kifizetetlen túlórákat várnak el. És így arra is egyre kevesebb alkalmam nyílik, hogy levezetésként elmenjek a haverokkal focizni – tette hozzá.

– Sokszor hallom, hogy a fiataloknak milyen könnyű, mert előttük az élet, nincs más gondjuk mint tanulni, mindent megkapnak a családjuktól – mondja a 22 éves Szászi Sára, aki egyetemre jár. – Ennek ellenére én úgy érzem, nagyon nagy rajtunk a nyomás. Vizsgaidőszak előtt alig tudok aludni, kell a jó jegy, hiszen nem szeretném, ha a szüleimnek tandíjat kellene fizetniük, nem állunk jól anyagilag. A kollégiumban is nehéz volt beilleszkedni, nehezen barátkozom. Sokan utazom Szekszárd és Budapest között, ez mindig megvisel, nem beszélve arról, hogy meg kellett szokni a főváros nyüzsgését is. És ott a barátom, alig találkozunk, százötven kilométer választ el bennünket egymástól, kocsink nincs, pénzünk alig van, félek, hogy egyszer emiatt lesz vége. Szóval, miért olyan jó a fiataloknak?

Testi-lelki torna, baráti kapcsolatok és kedves elfoglaltság

A stresszhelyzeteket általában a bizonytalanság váltja ki, és ezek egyike a létbizonytalanság – mondja Szőtsné Karkus Zsuzsanna pszichológus. – Tolnának a vizsgálatban elért eredményét nagyban befolyásolja, hogy megyénkben kevés a munkahely és alacsonyak a fizetések. Sokan túlságosan leterheltek, így nem tudnak eleget törődni magukkal, családjukkal. A fiatalok pedig nehezen alkalmazkodnak a túl gyorsan változó világhoz, elég, ha csak a felvételire gondolunk, amely szinte évről-évre változik.

Gondot okoz a jövőkép teljes hiánya is, nem tudják mit tanuljanak, lesz-e munkájuk. Helyzetüket nehezíti a generációjukra jellemző izolálódás, társas életet a világhálón élnek, arctalan „barátokkal”. Ám változtatni nem késő, és lehet is. A stressz oldásában nagyon fontos szerepe van a rendszeres testmozgásnak, a lelki tornának, és a pozitív életszemléletnek. Fontos a baráti és családi kapcsolatok ápolása, és olyan munkán kívül elfoglaltság keresése, amely megnyugtat, kikapcsol, és feltölt energiával.