Eltűnt egy teljes kisváros

Drasztikusan csökkent Tolna megye lakossága a 2001-es népszámlálás adataihoz képest. Akkor 249 683 embert írtak össze a kérdezőbiztosok, a legutóbbi, 2011-es cenzus most nyilvánosságra hozott eredményei alapján viszont majd’ húszezerrel kevesebben élünk a megyében. A megkérdezés idején mindössze 230 361 ember adatait rögzítették.

A csökkenés részben az elvándorlásnak tudható be, ám még aggasztóbb a természetes fogyás miatt bekövetkező veszteség: 34 790 halálesetre csupán 22 213 élveszületés jutott 2001. és 2011. között. Országosan is sokat szajkózott probléma, hogy a népességszám 1980 óta tartó folyamatos fogyása a lakosság elöregedésével jár együtt, ennek azonban nemcsak a csökkenő születésszám az oka, hanem a várható élettartam növekedése is közre játszik benne.

A népesség magyarországi alakulása (infografika)

A nemek halandósága közötti különbség negyven év felett kezd megmutatkozni. Hiába születik ugyanis több fiúgyermek, a nők jobb életkilátásai az idő előrehaladtával egyre inkább kiütköznek. A népszámlálás adatai szerint 2011-ben közel ezerrel több ötvenöt év feletti nő (10 393) élt Tolna megyében, mint ugyanilyen korú férfi (9491). A hetven éven felüliek számát nézve majdnem 2500 a különbség a nők javára (3913–6340). Összességében pedig 120 101 nő jutott 110 260 férfira a 2011-es összeíráskor.

– Tizenhárom éve vagyok nyugdíjas, tizenkét éve a klub tagja – mondja az őcsényi Dávid Kálmán, aki mára a nyugdíjas klub elnöke lett. Azt meséli, amikor belépett a szervezetbe, még jócskán fialtabbnak látta a nyugdíjasokat, de mostanra mintha gyorsabban öregednének. – Tovább élünk – vélekedik az okokról. Dávid Kálmánnak és a feleségének elfoglaltságot ad a két gyerek és a hat unoka, ám a fiatalos lendület megőrzéséhez azt javasolják a kortársaiknak, hogy legyenek aktívak.

Vegyenek részt a közösségi rendezvényeken, menjenek el a kikapcsolódási lehetőséget nyújtó klubösszejövetelekre, beszélgessenek, mosolyogjanak! – Nem szabad bezárkózni, mert akkor tényleg időssé válik az ember és magára marad – mondja klubelnök, aki szerint a kertészkedés is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ember ne a korával foglalkozzon. Dávid Kálmán szerint mindenkinek ültetnie kellene egy gyümölcsfát, ugyanis aki így tesz, az a jövőre gondol, hiszen a fát hosszú ideig gondozni kell.

Társadalompolitikai szempontból viszont az ország kereső korú részének az inaktívakról, vagyis a gyermek- és időskorúakról kell gondoskodnia. Jelenleg még kedvezőnek mondható a helyzet, mivel az aktív korúak száma magas, ami ideális esetben megteremti a gazdaság és a társadalom fellendülésének lehetőségét. A szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az időszak véges.

Az aktív és inaktív korúak most még kedvező aránya az 1970-es évek közepén született, nagy létszámú, munkaképes korú nemzedéknek, valamint az ő szüleiknek, az 1950-es években világra jött, ugyancsak népes korosztálynak köszönhető. Az arány akkor fordul meg és kezd az időkorúak száma még nagyobb mértékben növekedni, amikor a Ratkó-korszak szülöttei elérik a nyugdíjkorhatárt.