Nem szabadul a család a szörnyű titok súlyától

– Minden családban vannak titkok, csak a mélységük, fajsúlyuk változó – mondta Kovácsné Kaszás Beatrix pszichológus. Úgy véli, azok az események, amelyek a családban történnek, és nem dolgozzák fel őket, egyik generációról a másikra adódnak tovább. Számtalan olyan eset lehet, amikor a szülő nem beszél, de a gyerekek sejtenek valamit: például a későbbi anyuka 16 éves fejjel terhes lett, a gyereket elvetette, majd évekkel később férjhez ment, rendes családja lett. A kamasz lánya nem érti, miért bánik vele az anyja szigorúan. Vagy az apának volt egy "korábbi" élete, pár évet börtönben is ült, húsz évesen, részegen, elütött egy embert, aki ebbe belehalt. A 18 éves fiát nem engedi még az autó közelébe sem. Sorolni lehetne a titkokat hordozó példákat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Minden családban vannak titkok, de ahol ezeket előbb-utóbb tisztázzák, érzelmileg egészségesek maradnak a szülők és a gyerekek is (illusztráció)
[/caption]Ha azt tanultuk meg, hogy jobb, ha nem beszélünk valamiről, ha mindent áthat a némaság, az már egészen kicsi gyermekben is komoly feszültséget kelt, amelynek viselkedés-, vagy teljesítményzavar, betegség lehet a következménye. A szakemberek azt tartják optimálisnak, ha valaki kellően barátságos, nyitott, nincs tele túl sok félelemmel, képes bízni, kötődni, és képes elviselni a csalódásokat. Ez a jól működő megküzdési stratégia alapja.

Ugyanakkor a titkok megélése rendkívül szubjektív. Jó példa erre a következő: egy anya évekig titkolta a gyermekei előtt, hogy az édesapjuk elhagyta őket egy másik nőért. Azt mondta: külföldön vállalt munkát. Végül úgy döntött, leül a gyerekekkel beszélgetni. Néhány mondat után a gyerekek jelezték, ezt eddig is sejtették. Valószínűleg az elhagyás az anyát jobban megviselte, mint őket. A jól szocializálódott fiatalok egyébként meg tudják érteni az addig titokként kezelt problémákat is.

Sokan mondják, hogy meghurcolta őket az élet, megverte a sors. Vajon létezik olyan, hogy egy család vonzza a bajt, s generációkon keresztül gyakoribbak az öngyilkosságok, az alkoholizmus, a válás? Kovácsné Kaszás Beatrix szerint a változás lehetőségét kívülről mindig könnyebb látni. Láthatatlanul kötnek minket gúzsba kialakult, megkövült elképzeléseink, a tudatalatti mintakövetések, a tanult problémakezelés.

Vagyis nem végzetről van szó. A családtagok megtanulnak egyfajta viselkedésmódot, amit továbbadnak egymásnak. Ez nem genetikai probléma. Például ha a fiú azt látta az apjától, hogy gond esetén az italhoz nyúlt, úgy meg van az esélye annak, hogy ő is ezt teszi majd. Az öngyilkossággal is hasonló a helyzet. El kell gondolkodni a beidegződött dolgokon, és felül kell vizsgálni azokat. Óriási önismeret és kultúráltság kell hozzá, de ki lehet törni a bűvös körből. Ifjúkorban az ember látja a családja hibáit, nem véletlen, hogy ilyenkor fogalmazódik meg benne, ezt én teljesen másként fogom csinálni, mint a szüleim, aztán sokszor ugyanazokat a hibákat követi el.

Ez azért van, mert valóban másként szeretné az életét élni – nem veri meg a gyerekét, nem csalja meg a feleségét, nem részegeskedik, stb. –, de nem tudja, milyen a "másként". Nincs ugyanis saját mintája, élménye arról, hogy a pofonon kívül hogyan tudná megoldani a helyzetet.

Érzelmek, melyek generációkon keresztül elkísérnek

A legjellemzőbb problémák közé tartozik az elfojtott harag, amikor a családban nem szabad kimutatni a dühöt, és mindig mindenkinek meg kell felelni, írta tanulmányában Orosz Katalin klinikai szakpszichológus. A második, amikor az elfojtott szégyen végigvonul a generációkon. Tipikus példa, hogy az apa kicsit félrelép, miközben az anya le van kötve a két-három gyerekkel otthon. Évekkel később valaki megtalál a családból egy kis levelet, amiből kiderül, hogy van még egy gyerek egy másik nőtől. Megjelenik a szégyen, de egy olyan családban, ahol erről lehet beszélni, pár év múlva továbblépnek ezen az érzésen. Rossz esetben pedig rossz dolgok történnek: boldogtalanság, szorongás, betegség. Csak ki kell nyitni egy kórházi osztály ajtaját, és meg lehet nézni, mit okoz az elfojtás, állítja Orosz Katalin.