3 órája
Párzanak a vadak, megszaporodtak a balesetek
Megszaporodtak a vadelütéses balesetek az elmúlt napokban a vármegye közútjain – hívta fel a figyelmet a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Ennek az lehet az oka, hogy párzanak a vadak, és viselkedésük megváltozik – figyelmeztetett közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.
Tolna vármegyében egyetlen hétvégén öt olyan baleset is történt, amikor vadon élő állatok ugrottak ki az úttesten közlekedő járművek elé. A vadbalesetek jellemzően az éjszakai fényviszonyok között, lakott területen kívül történtek, de volt olyan eset, is, amikor egy faluban a házak közül szaladt az úttestre egy őz. Párzanak a vadak, jobban kell most figyelni az utakon.
Párzanak a vadak, több a baleset az utakon
Pár hete Tolnában volt egy autós, aki azért szenvedett balesetet, mert a kocsi elé ugró vaddal való ütközést akarta elkerülni, ezért túlkormányozta járművét. Ekkor elvesztette uralmát az autó felett, és előbb egy fának csapódott, majd az út melletti szántóföldre sodródott.
Az újra megnövekvő vadelütéses balesetek felvetik a kérdést, hogy kerülhetjük el azokat. Jó tudni, hogy a szarvasok párzási időszaka szeptemberre és októberre esik, így az azzal járó veszélyekre is tanácsos készülni.
A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a legjobb módszer a figyelem, a fokozott óvatosság és a sebesség csökkentése. Lakott területen kívüli utakon vadakkal bárhol és bármikor találkozhatunk. Leggyakrabban azokon az útszakaszokon kell számolni megjelenésükre, amelyeket „vadállatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyezi el.
Megdermed a fényszórótól a vad, és nem tér ki az ütközés előtt
Fontos tudni, hogy vad észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, és nem tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a dudálás már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni próbál a közeledő zajforrás elől. Hasznos eszköze lehet a vadelütések elkerülésének a vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, és a menetszél működteti.
Sajnos a körültekintő, figyelmes és óvatos vezetés mellett is megtörténhet a baj. Amennyiben bekövetkezett a baleset, azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elpusztult állatot soha nem szabad elvinni, mert azzal lopást követünk el.
Húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint tavaly több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel történt ütközés nyomán Magyarországon, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, mintegy 5800 esetben, de jelentős számban, 1200 alkalommal szarvast, illetve 409 vaddisznót ütöttek el. Kilencezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, amikor kisebb károkat szenvedtek a járművek.
Sok a téves információ a vadgázolások okozta károkról
Az Országos Magyar Vadászkamara honlapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a vadgázolások során keletkező károkra vonatkozó jogi szabályozásról. A leggyakrabban felmerülő téves információk: 1. a vadászatra jogosult szervezetek semmilyen körülmények között nem kötelesek megtéríteni a vad- és gépjármű ütközések során az autós kárát, 2. mi több, a saját káruk megtérítését is követelni fogják az autóstól, 3. illetve a vadgazdálkodó már a vadveszélyt jelző táblákat sem köteles kihelyezni.
Mindhárom megállapítás téves
Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna vármegyei titkára kérdésünkre elmondta, mindhárom megállapítás téves. A jogszabálymódosítás – tavaly július 1-től – csupán egy értelmező rendelkezés, amely a bírói gyakorlatot emelte át jogszabályi szintre.
A polgári törvénykönyv szerint kell eljárni, vagyis az autósok felróhatóságuk arányában (megengedett sebesség túllépése, lejárt műszaki, stb.) kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
A vadászatra jogosult oldaláról felróható, ha a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók) létesítése a közút közelében vannak, amelyek odavonzzák a vadat, ezzel növelve a balesetveszélyt.
Ha egyik oldalról sem állapítható meg felróhatóság, a kárt az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ha mindkét fél tevékenysége során felmerült rendellenesség (ez igen nehezen fordulhat elő) vagy egyik fél esetében sem beszélhetünk ilyenről (ez a leggyakoribb eset), a két fél maga viseli a kárát.
A gyorsforgalmi úton és autópályán viszont egyértelműen a közút kezelőjének a feladata, hogy a vad ne jusson fel az autók közé – mondta Király István.
