Ősei falujának ajándékozott falfestményt a művész

Mint azt már korábban megírtuk, Kölesdre érkezett a világhírű festőművész pár és nagyjából két hétig dolgoztak a régi sajtüzem falán. A monumentális falfestményt Greifeinstein József, Kölesd polgármestere és Orbán Attila, Tolna vármegye közgyűlésének alelnöke adta át az alkotópárral együtt.

Az ünnepélyes átadáson sokak szeme nem maradt szárazon, különösen akkor, amikor Gabriel Heimler magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. – A szívem mélyén én is magyar vagyok, és az, hogy nem itt születtem, nem itt nőttem fel, nem az én választásom volt. Évek óta látom, és az itteni barátaim is mondják, hogy egyre fogy a település népessége, a fiatalok elmennek. Azon gondolkodtam, vajon mit tehetnék én, miben tudnék segíteni? A tizennyolcadik században a felmenőim nagy szerepet vállaltak a református templom építésében, én meg azt mondtam magamnak, az én festményem Berlin egyik jelképe. Szintén az én alkotásom díszíti Wellingtom (Új-Zéland fővárosa) egyik falát, hát itt az ideje, hogy most Kölesdnek adjak én is valamit – mondta a megnyitón Kajdi Gábor, aki a kölesdiek kérésére magyar vezetéknevével szignózta a monumentális alkotást.

Greifenstein József nem szaporította a szót, tömören, egy mondatban összefogta a lényeget: „Így lett egy mondából Kölesden kincs.” 

A művész és párja – akik nemcsak az életben, de az alkotásban is társak – a gyönyörű falfestménnyel nemcsak a legendának és az alkotó nagyanyjának állítanak emléket. Szeretnék emlékeztetni az embereket mindazokra, akik nyomtalanul tűntek el a nagyvilágban. Hiszen sokan indultak el az országból hamis ígéretek alapján, voltak, akiket elhurcoltak és sokakat rákényszerítettek, hogy hagyják el hazájukat. A Róka-lugas nem csak Kölesd története, hanem az egész országé.