Közélet

2012.08.17. 14:04

A lelke nem adja meg magát a kórnak

Zsuzsa – maradjunk csak a keresztnévnél. Nem azért, mert szégyelli a betegségét, hanem mert aki a tágabb ismeretségi körében eddig nem tudott róla, az ne most szembesüljön azzal, hogy a sclerosis multiplex (SM) évtizedek óta kíséri az életét.

Hanol Erzsébet

Sokan örömmel lemondanának a padló felmosásáról, és bíznák a házimunkát másra, de Zsuzsa ragaszkodik hozzá. Neki ez egy bizonyságtétel arra, hogy még képes megfelelni az előtte álló feladatoknak. A negyvenes éveiben járó Tolna megyei családanya 24 éve él együtt az ezerarcú kórnak nevezett sclerosis multiplex-szel.

Az immunrendszer saját sejtjeit megtámadó, az idegrendszert gyengítő betegség első tünetei 1988-ban jelentkeztek nála: érthetetlen forgószédülések kínozták, olykor éjszakai pánikot okozva. Ám az orvosok – még ha gyanították is – ekkor még nem merték kimondani a diagnózist. Az SM ugyanis nemcsak a beteget állítja nehéz helyzet elé, hanem az orvosokat is. Tünetei igen változatosak, lefolyása szinte minden esetben más.

Zsuzsánál 1991-ben egyértelműsítették a kórt miután lebénult a bal lába és kórházba került. Három hét után úgy távozott onnan, mintha semmi sem történt volna, de a célirányosan elvégzett vizsgálatok alátámasztották az SM-et.

Az első reakció a riadalom volt, hiszen sem ő, sem a családja nem sokat tudott akkor róla. A kórházból azzal engedték ki, hogy a betegség gyógyíthatatlan, de nem halálos. Elkezdték Zsuzsa számára az SM féken tartásához szükséges izomlazító gyógyszer beállítását, és kérték: óvja magát a fizikai megterheléstől.

A betegség tünetei ugyan elcsitultak, ám Zsuzsa lelki állapotát próbára tette a kórkép. A sclerosis multiplex fiatal korban léphet fel, gyors lefolyású, tolókocsiba kényszeríti az embert – rémisztgette olvasóit akkoriban az egyik magazin.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM-beteg. Képünk az idei világnapi rendezvényen készült, ahol lufik magasba engedése mellett fotókiállítással is igyekezetek felhívni a figyelmet a kórra
[/caption]
Menthetetlenül jött a depresszió. De Zsuzsa azt vallja, ha végképp bele süppedt volna, mostanra már ágyhoz kötött, önellátásra képtelen ember lenne. Akkor még alig egyéves fia miatt, a családja kedvéért azonban nem hagyhatta el magát. Ráadásul egészen 2007-ig dolgozott is. Gyerekekkel foglalkozott, akik közül még a legvásottabb is mindig tekintettel volt arra, ha éppen nem érezte jól magát.

Újabb zuhanás, akkor következett, amikor fel kellett hagynia a munkával. Úgy gondolta, a társadalomnak már nincs szüksége rá, de sikerült ismét megtalálnia a helyét. A betegség beszűkítette a mozgásterét, de nem vonta meg tőle teljesen. Zsuzsa apránként képes az otthoni feladatok ellátására, és a házon kívüli ügyek elintézésére. Mostanra felnőtt fia és a mellette nemcsak lelki, hanem fizikai támaszt is nyújtó férje pedig állandó segítséget jelent – ha kell.

Zsuzsa nem tagadja, mély pontok többször adódnak még most is. Időnként felmerül benne a „miért pont én?” gondolata, vagy irigykedve nézi, ahogy 60, 70, 80 évesek gond nélkül bicikliznek, cipekednek. Majd kissé szégyenkezve rájön, a közvetlen környezetében is van sokkal rosszabb az ő bajánál. Mindig jön egy jel, ami kirángatja a melankóliából.

Feldobja egy hangverseny, egy színdarab, erőt ad egy jó könyv. És a családhoz hasonlóan biztos támaszt jelent a hit. Zsuzsa úgy érzi, Istennek szüksége van még rá, ezért óvja ennyire. Legyengült izmai miatt többször elesett, de soha, egyetlen csontja sem törött.

Ám az akaraterő és a hit ellenére Zsuzsa állapota sokat romlott. Járása egyre bajosabbá vált, állandó a fájdalom, minden mozdulat nehezére esik. Hosszú idő után tavaly nyáron kényszerült ismét kórházi ellátásra és ezzel együtt járókeret használatára. Ebben az igazi büntetés az volt a számára, hogy nem vezethetett autót, ami egyrészt szenvedély, másrészt a felmosáshoz hasonló bizonyságtétel.

Ugyanakkor motivációt jelentett az is, hogy az évek óta alkalmazott injekció megvonásával fenyegetett, ha nem hagyja el a járókeretet. Elhagyta. Maradt a bot, de eleinte azt sem volt könnyű elfogadnia. Mérlegelni kellett: az emberek azt találgassák, hogy miért imbolyog, vagy vállalja a botot, amely biztonságot ad neki?

Azt azonban nem lehet tudni, hogy mit tartogat a kiszámítatlan kór. Zsuzsa esetében legalább van annyira „figyelmes”, hogy pici, de már jól ismert jelekkel utal a közelgő változásra. Az esetkövetésben az orvosi és a pszichológia kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozzák az SM-betegek számára, de Zsuzsa az utóbbit hiányolja az ellátó rendszerből. Legalábbis vidéken még nem találkozott vele.

Az északi országokban gyakoribb a sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex az egyik leggyakoribb ideggyógyászati betegség a fiatal felnőttek körében. Az agy és gerincvelő autoimmun eredetű idült gyulladásos betegsége, pontos oka ismeretlen. Leggyakrabban 25-35 éves korban jelentkezik, nőknél másfélszer gyakoribb mint férfiaknál. A déli országokban viszont ritkábban fordul elő, mint az északiakban. Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM beteg – írja az sminfo.hu. Hátterében egy kóros immunválasz áll, mely az idegsejtek nyúlványát borító velőshüvely károsodásához vezet. Apró gócok alakulnak ki és ezek helyétől függően jelentkeznek idegrendszeri tüneteket. Az egyik leggyakoribb tünet a látásromlás, felléphet valamilyen érzészavar: zsibbadás, bizsergés vagy érzéskiesés a test egy részén, jelentkezhet koordinációs zavar, a betegség előrehaladtával csökken az izomerő.

A sclerosis multiplex az egyik leggyakoribb ideggyógyászati betegség a fiatal felnőttek körében. Az agy és gerincvelő autoimmun eredetű idült gyulladásos betegsége, pontos oka ismeretlen. Leggyakrabban 25-35 éves korban jelentkezik, nőknél másfélszer gyakoribb mint férfiaknál. A déli országokban viszont ritkábban fordul elő, mint az északiakban. Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM beteg – írja az sminfo.hu. Hátterében egy kóros immunválasz áll, mely az idegsejtek nyúlványát borító velőshüvely károsodásához vezet. Apró gócok alakulnak ki és ezek helyétől függően jelentkeznek idegrendszeri tüneteket. Az egyik leggyakoribb tünet a látásromlás, felléphet valamilyen érzészavar: zsibbadás, bizsergés vagy érzéskiesés a test egy részén, jelentkezhet koordinációs zavar, a betegség előrehaladtával csökken az izomerő. Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM-beteg. Képünk az idei világnapi rendezvényen készült, ahol lufik magasba engedése mellett fotókiállítással is igyekezetek felhívni a figyelmet a kórra -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!