Az egykori szülőotthon dolgozói nosztalgiáztak

Első ízben gyűltek össze az egykori paksi szülőotthon volt dolgozói. Harmincöt éve zárták be az intézményt, sokan azóta nem is látták egymást. A ma még élő valamikori dolgozók egy híján eleget tettek a meghívásnak.

A hívószó egy volt csecsemőgondozótól Vincéné Annától, vagy ahogyan mindenki ismeri, Schmidt Hugitól érkezett, őbenne merült fel már évekkel ezelőtt a gondolat. Most, hogy végre ez testet is öltött, két kerek évfordulóra esett az összejövetel, a bezárás 35. évfordulójára és a szülőotthon utolsó főorvosa, dr. Csók Sándor 85. születésnapjára. Élve az alkalommal, meglepték a főorvost egy csecsemő alakú tortával.

Előkerültek a megsárgult képek, felidézték a régi történeteket. Utóbbiban élenjárt Csók doktor, aki először arról mesélt, hogy abban bízott, hogy csak pár hónapig tart a büntetése és mehet a fővárosba elfoglalni a hőn áhított állást. Az otthona éveken át a rendelőben felállított vaságy volt. Mára paksiak lettek, mindkét gyermekük a szülőotthonban jött világra az ő vezetésével. Sok gyermeket segítettek világra a „gólyafészkes házban”, az épület kéményén bezárásáig fészkelt egy gólyapár, sőt saját gólyát is neveltek.